Ez győzheti le Obamát

Két és fél hónappal a választás előtt szinte megegyezik Barack Obama amerikai elnök és kihívója, a republikánus Mitt Romney támogatottsága. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a megkérdezettek 47 százaléka Obamára, 46 százalék Romney-ra voksolna. A választópolgárok 48 százaléka gondolja úgy, hogy a kihívó, akit a republikánusok jövő heti országos konvencióján választanak meg hivatalos elnökjelöltnek, jobban kezelné a gazdaságot. A jelenlegi elnökben 44 százalék bízik.

A felmérés utóbbi adata minden bizonnyal kapóra jön Mitt Romney kampánystábjának, amely a november 6-i választásig hátralévő időszakban feltehetően majd arra fog fókuszálni, hogy bebizonyítsa: Obama elnöksége alatt jelentősen romlott a gazdaság helyzete.
„Nem véletlenül a gazdasági kérdéseket kívánja a kampány fókuszába állítani Mitt Romney stábja, az Obama-adminisztráció ugyanis főként rajta kívül álló okok, a globális pénzügyi-gazdasági válság miatt ezen a területen mutatta fel a leggyengébb eredményeket” – mondta lapunknak Frank Tibor. A szakértő szerint ezzel szemben nemzetbiztonsági szempontból például a közvélemény szemében igen sikeresnek mondható Obama elnöksége áll, elég csak Oszama bin Laden likvidálására vagy az iraki kivonulásra gondolni.

Az ELTE Angol-Amerikai Intézetének igazgatója szerint lényeges kérdés lesz, hogy miként dönt az urnáknál az a több millió amerikai, aki Obama elnöksége alatt veszítette el állását. Mitt Romney a kampány hajrájában feltehetően előszeretettel hangoztatja majd, hogy 2008 elejéhez képest még mindig ötmillióval kevesebb azoknak az amerikaiaknak a száma, akiknek van munkahelyük. Júliusban a munkanélküliek száma 8,3 százalékra nőtt, míg 2008 első felében, a válság kitörése előtt hat százalék alatt állt az állástalansági mutató.

A szakértő szerint Obama abban hibázott, hogy csak elnökségének vége felé kezdett el komolyabban foglalkozni a gazdasági növekedés, illetve a munkanélküliség problémájával, miután mandátumának elején teljes gőzzel az egészségbiztosítási reform keresztülvitelére és a terrorizmus elleni harcra, az iraki háború befejezésére fókuszált.

Mindamellett Frank Tibor arra számít, hogy Barack Obama újabb négy évre a Fehér Házban marad, amit egyebek mellett arra is alapoz, hogy a hivatalban lévő elnökök, ha nem követnek el komolyabb hibát, akkor a Fehér Házból általában képesek legyőzni kihívóikat. Az utóbbi közel 70 évből kevés ellenpéldát lehet felhozni.

Hogy az idei választás kulcskérdésévé kívánja tenni Romney a gazdasági kérdéseket, azt jelzi az is: pár hete Paul Ryant, a képviselőház költségvetési bizottságának elnökét választotta meg alelnökjelöltjének. A fiskális héjának nevezett wisconsini képviselő azzal került be a köztudatba, hogy ő dolgozta ki a republikánusok alternatív költségvetési javaslatát, amelynek fő célja, hogy jelentősen csökkentse a 11 ezer milliárd dollárnyi államadósság mértékét.

A tervezet a következő tíz évben hatezer milliárddal faragná le az államháztartás kiadásait a közoktatási és egészségügyi programok büdzséjének megnyirbálásával. Emellett mind a magánszemélyek, mind a cégek esetében 35-ről 25 százalékra csökkentené a legmagasabb adókulcsot. „A republikánusok abban a tévhitben élnek, hogyha lazítanak a pénzügyi szektor szabályozásán, illetve több ezer milliárd dollárral csökkentik az adókat, akkor a piac majd megoldja az összes problémát” – mondta a Reutersnek Obama kampánystábjának egyik tagja.

A jelenlegi elnök a társasági adó csökkentésében egyetért a republikánusokkal, de 25 helyett 28 százalékra vinné le a kulcsot. Obama emellett szeretné elérni, hogy az évi 250 ezer dollárnál kisebb jövedelmű családoknál hosszabbítsák meg az adókedvezményeket, és megszüntetné a leggazdagabbak adókedvezményeit – az évi egymillió dollárnál nagyobb jövedelműekre minimum 30 százalékra emelnék az adókulcsot.

Ha a gazdasági növekedés ütemében nem következik be számottevő javulás, akkor az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed „meglehetősen hamar” újabb kötvényvásárlási programot indíthat el a gazdaság élénkítése érdekében – derült ki a testület legutóbbi ülésének jegyzőkönyvéből. Aggodalomra adhat ugyanis okot, hogy a GDP növekedésének mértéke éves szinten 1,5 százalékra lassult az első negyedévi 2 százalékról. Elemzők szerint akár már a Fed szeptember 12–13-án tartandó következő ülésén bejelenthetik a gazdaságélénkítő intézkedéseket, azonban ennek esélyét rontja, hogy a Fed által kiemelten figyelt munkaerő-piaci számok az utóbbi hetekben a vártnál jobban alakultak. Bár a második negyedévben a foglalkoztatás növekedésének üteme jelentősen lelassult, júliusban így is 163 ezer fővel bővült a foglalkoztatás.

Ha a gazdasági növekedés ütemében nem következik be számottevő javulás, akkor az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed „meglehetősen hamar” újabb kötvényvásárlási programot indíthat el a gazdaság élénkítése érdekében – derült ki a testület legutóbbi ülésének jegyzőkönyvéből. Aggodalomra adhat ugyanis okot, hogy a GDP növekedésének mértéke éves szinten 1,5 százalékra lassult az első negyedévi 2 százalékról. Elemzők szerint akár már a Fed szeptember 12–13-án tartandó következő ülésén bejelenthetik a gazdaságélénkítő intézkedéseket, azonban ennek esélyét rontja, hogy a Fed által kiemelten figyelt munkaerő-piaci számok az utóbbi hetekben a vártnál jobban alakultak. Bár a második negyedévben a foglalkoztatás növekedésének üteme jelentősen lelassult, júliusban így is 163 ezer fővel bővült a foglalkoztatás. -->