A szomszédok között is mi tartjuk legrosszabbnak a helyzetünket

A makrogazdasági folyamatokat és „erősorrendet” jól leképezi az, ahogy a visegrádi országok lakosai országuk gazdasági helyzetét értékelik. A lengyelek a leginkább, a magyarok pedig a legkevésbé elégedettek országuk gazdaságával 2012 nyarán, míg a csehek és a szlovákok inkább a magyarokhoz állnak közel ebben a kérdésben – mindhárom országban alig akad ugyanis olyan lakos (magyarok: 1 százalék, csehek és szlovákok 6-6 százalék), aki legalább jónak értékeli az országa gazdasági állapotát, a lengyelek körében viszont minden negyedik-ötödik válaszadó elégedett (23 százalék).

A lengyelek évek óta megelőzik e tekintetben a régió másik három országát, és a különbség a gazdasági válság kezdete óta lényegében hasonló annak ellenére, hogy az elmúlt években a csehek voltak már a jelenleginél kissé pozitívabbak is, amikor így valamelyest megközelítették a lengyeleket. A magyarok régiós utolsó helye azonban az adatsor 2004-es kezdete óta lényegében stabil, csak az időszak elején és az elmúlt években közelítettek meg minket a többiek, közülük is elsősorban a szlovákok.

Ha a válaszadó saját anyagi helyzetét vizsgáljuk, a kép kissé más annak ellenére, hogy – a felzárkózó csehek mellett – a lengyelek vezető és a magyarok sereghajtó pozíciója megmarad. Összességében a magyarok itt jobban leszakadnak a többiektől annak ellenére, hogy az igen negatív országértékeléshez képest valamelyest jobbnak látják a saját anyagi helyzetüket, hiszen 8 százaléknyian elégedettek azzal.

Ugyanakkor míg tízből alig egy magyar nyilatkozik pozitívan a saját anyagi helyzetéről, addig tízből két szlovák és tízből négy lengyel illetve cseh értékeli jónak vagy nagyon jónak saját háztartása anyagi lehetőségeit. Alapvetően tehát mind a négy ország lakosai elégedettebbek az anyagi helyzetükkel, mint az ország gazdasági állapotával, de a magyaroknál a legkisebb ebben a tekintetben a különbség és mindkét kérdésben utolsók vagyunk.