Az ombudsman harcol, mégis több tízezer hallgató lesz röghöz kötött

Az Alkotmánybíróságnál landolt a hallgatói szerződések ügye, miután Szabó Máté ombudsman beadvánnyal élt a testülethez. Az alapvető jogok biztosa szerint továbbra is aránytalan jogkorlátozással járnak a szerződés kötelező feltételei, így különösen a hosszú időtartamú és általános hazai munkavégzési kötelezettség előírása. Szabó Máté szeptember 2-án nyilvánosságra hozott indítványában arra kéri az Ab-t, vizsgálja, majd semmisítse meg felsőoktatási törvény hallgatói ösztöndíjszerződésre vonatkozó valamennyi rendelkezését.

Míg az Alkotmánybíróság vizsgálja a helyzetet, addig a hallgatóknak máris szerződniük kell – ha államilag finanszírozott képzésben akarnak résztvenni. Mint ismert, a szerződés lényege az, hogy az állami támogatásért cserébe a hallgató vállalja, hogy diplomája megszerzése után meghatározott ideig – akár 10-12 évig – Magyarországon dolgozik.

Ebben a hónapban az alapképzésben az állam 27 150 diák tanulmányait állja, nekik kellene a tanulmányaik megkezdéséhez aláírniuk a legszigorúbb szerződést. A kontraktus megkötése ezekben a napokban zajlik. Rajtuk kívül további 15 550 hallgató részösztöndíjat kaphat, nekik a költségek felét kell állniuk, és az állami támogatás fejében nekik is szerződniük kell. Az egységes osztatlan képzésben és a felsőfokú szakképzésben részt vevőkkel együtt így összesen több mint 48 ezer diák tanulhat teljes vagy részbeni állami támogatással, ez csaknem ötezerrel kevesebb a tavalyi 53 ezernél.

„Kérdéses, hogy egy ilyen ügyben hogyan dönt majd az Alkotmánybíróság” – nyilatkozta lapunknak Pap András László. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa kifejtette: „az Alkotmánybíróság dönthet úgy, hogy visszamenőleges hatállyal megsemmisíti a vonatkozó jogszabályt. Ezzel a szerződések semmissé válnának, ezt a helyzetet pedig a jogalkotóknak valahogyan kezelniük kellene.

Dönthet azonban a testület úgy is, hogy az alkotmányellenesség miatt a jövőre nézve fogalmaz meg egy tilalmat. Végül pedig születhet olyan döntés is – mint a bírák nyugdíjazásának esetében – hogy a jogszabály alkotmányellenes, ám ennek további következménye nincs” – fogalmazott Pap András László.

Az alkotmányjogász hozzátette: „a mindenkori jogalkotói munka velejárója, hogy egyes jogszabályokat megsemmisít az Alkotmánybíróság, ez a jövőbeni eshetőség tehát önmagában zárja ki, hogy most alkalmazzák a hallgatói szerződéseket. A testület válasza ugyanakkor kérdéses, már csak azért is, mert bár az államnak kötelező fenntartani a felsőoktatást, a finanszírozás mikéntjének meghatározásában széleskörű mérlegelési lehetősége van. Ráadásul a beadvány egyes kitételei, így az arányosság és a szükségesség is mérlegelés tárgyát képezi” – tette hozzá Pap András László.

Nem először kifogásolják
A hallgatói önkormányzatok egy ízben már megtámadták az Alkotmánybíróságnál az általuk csak „röghöz kötés” néven emlegetett szerződéses kötelezettséget. A testület néhány hónapja formai okokból megsemmisítette a rendelet formájában benyújtott javaslatot, ám az Országgyűlés lényegében változatlan formában törvényként megszavazta azokat.

Braunmüller Lajos-->