A jövő évtől kizárólag felsőoktatási intézmények indíthatnak felsőoktatási szakképzést – jelentette be szerdán Hoffmann Rózsa egy a Budapesti Gazdasági Főiskolán tartott sajtótájékoztatón. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára hozzátette: számos fejlett országban a felsőoktatásba tagozódik a rövid, gyakorlatorientált, ugyanakkor magas elméleti hátteret biztosító képzések rendszere.
Az új rendszerben két éves képzések indulnak 2013-tól, amelynek része lesz egy féléves, vállalatoknál eltölthető gyakorlati időszak is. Hoffmann kiemelte: az új rendszerben nem lesznek lezárt képzési utakat, ezért a kreditbeszámítás miatt egy ilyen képzés alapot teremthet a felsőoktatásba való belépéshez is.
Az Európai Bizottság a munkahelyteremtésre és növekedésre irányuló stratégiája részeként kezdeményezést indított az iskolán és egyetemen kívül szerzett készségek és kompetenciák elismerésének ösztönzésére. A bizottsági javaslat célja, hogy növelje elsősorban a fiatal munkanélküliek és a kevés formális képesítéssel rendelkező személyek, például az idősebb és alacsony képesítésű dolgozók munkalehetőségeit. Ezenfelül fokozni kívánja a felsőoktatási rendszerbe való bejutást, különösen az idősebbek körében.
Ajánlásával a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy 2015-re hozzanak létre nemzeti rendszereket a nem formális és az informális tanulás eredményeinek elismerésére.
Hoffmann Rózsa a finanszírozással kapcsolatban elmondta: a felsőoktatási szakképzés a megújuló felsőoktatásba tagozódik, ennek megfelelően lesznek államilag finanszírozott férőhelyek, valamint részösztöndíjas és önköltséges képzés. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a jövő évtől az eddig felsőfokú szakképzésekkel foglalkozó cégek sorsa, az államtitkár kijelentette: a képzés átalakítása az ország fejlődését szolgálja, ez pedig fontosabb, mint az egyedi érdekek.
Hoffmann hozzátette: eddig ráadásul nem voltak minőségi garanciák, szabályozatlan környezetben számolatlanul vettek részt különböző cégek a szakképzésben. Mostantól viszont – így az államtitkár – pontos elvásárok lesznek meghatározva a Képesítési és Kimeneti Követelményekben (KKK), és ennek betartatását az Akkreditációs Bizottság egy erre szakosodott testülete fogja ellenőrizni.
„Az induló felsőoktatási szakképzés komoly lehetőség az intézményeknek, hiszen ezzel bekapcsolódhatnak a nemzetközi vérkeringésbe is” – mondta el az eseményen Sándorné Kriszt Éva. A Budapesti Gazdasági Főiskola rektora a kreditbeszámítással kapcsolatban kiemelte: az út visszafelé is vezet, vagyis, ha valaki nem boldogul a felsőoktatásban, megszerzett pontjai beszámításával felsőoktatási szakképzést szerezhet a diploma helyett. A rektor szerint az új rendszer beindításánál elengedhetetlen a munkaerőpiaci szereplőkkel kialakított szoros együttműködés, és a 2013-as induláshoz még ebben a hónapban ki kell dolgozni a szakindítási anyagokat.
A kamara üdvözli a szakképzés átalakítását, amelyet a gazdaság szereplői is megkövetelnek – mondta el az eseményen jelenlévő Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hozzátette: bár az ipar szereplői ma még gyakorta nem értik, mivel ad többet a felsőfokú szakképzés, mint a technikusi képzés, az egészségügy, és egyes szolgáltatási területek munkaadói nagy várakozásokkal tekintenek az új rendszerre. Parragh hangsúlyozta: fontos, hogy az új rendszer kialakításakor a felsőoktatási intézmények ne csupán új forráslehetőséget lássanak a szakképzési programok megindításában.
Sok a kérdőjel a szakképző cégeknél
„Egyelőre számos részlet nem ismert még az új rendszerrel kapcsolatban, de az biztos, hogy a változás jelentősen átalakítja az életünket” – jelentette ki a vg.hu-nak Krisztián Zsuzsanna. A szakképzéseket nyújtó Atalanta Oktatási Központ marketingigazgatója hozzátette: az új rendszer részleteit, így a finanszírozás pontos mikéntjét sem ismerik ma még pontosan. Az Atalantánál mindenesetre a céghez kapcsolódó Wekerle Sándor Üzleti Főiskola révén megpróbálnak átvenni szakképzéseket, így bíznak benne, hogy programjaik többsége a jövőben is folytatódhat. Ezen felül pedig az Atalanta a középfokú szakképzésekre fog koncentrálni – tette hozzá Krisztián Zsuzsanna.
Az Európai Bizottság a munkahelyteremtésre és növekedésre irányuló stratégiája részeként kezdeményezést indított az iskolán és egyetemen kívül szerzett készségek és kompetenciák elismerésének ösztönzésére. A bizottsági javaslat célja, hogy növelje elsősorban a fiatal munkanélküliek és a kevés formális képesítéssel rendelkező személyek, például az idősebb és alacsony képesítésű dolgozók munkalehetőségeit. Ezenfelül fokozni kívánja a felsőoktatási rendszerbe való bejutást, különösen az idősebbek körében.
Ajánlásával a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy 2015-re hozzanak létre nemzeti rendszereket a nem formális és az informális tanulás eredményeinek elismerésére. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.