A jogvédők szerint ahhoz, hogy az új szabályozás elérje a jogállami minimumot, arra lenne szükség, hogy a jogalkotó felszámolja a bírói igazgatás centralizált karakterét, és az új szabályok megfelelő garanciákkal védjék a polgárok jogát a független, pártatlan és igazságos bírósági eljáráshoz.
A civil szervezetek úgy látják, a bevezetett változtatások elégtelenek ahhoz, hogy a VB megfogalmazásában „a függetlenséget a maga egészében fenyegető” bírósági rendszer koncepcionális átalakításának tekinthessék. Az OBH elnöke hatáskörei egy részének az Országos Bírói Tanácshoz (OBT) telepítésével a módosítás ugyan gyengített az igazgatás centralizált karakterén, de attól az még centralizált maradt, mivel a szabályozás még módosított formájában sem biztosítja az OBT-nek azokat a feltételeket és hatásköröket, amelyek az elnöki hatalomgyakorlás megfelelő ellensúlyozásához szükségesek. Ugyanígy igaz, hogy a törvény jelenleg jobban megköti az OBH elnökének a kezét az eljáró bíróságok kijelölése, valamint a bírák áthelyezése tekintetében, de ezzel még nem teremtette meg a tisztességes eljáráshoz való jog garanciáit.
A bírói függetlenség alapvető garanciáit nem biztosítja az Alaptörvény. A bíróságok szervezetére vonatkozó alapvető szabályoknak az Alaptörvényben volna a helyük. Azok hiányában bizonytalan a bírói függetlenség alkotmányos védelme. Jól látható ez a bírák kényszernyugdíjazásáról szóló alkotmánybírósági határozat példáján is, amelyben csak a bizonytalan jelentésű történeti alkotmányból tudták levezetni a bírák elmozdításának alkotmányellenességét.
A kilenc évre választott OBH-elnök jogállása és újraválaszthatósága elfogadhatatlan a megfelelő ellensúlyok nélküli hatáskörei fényében. Az igazgatási hatáskörrel rendelkező személyek rendkívül hosszú mandátuma esetén azzal arányos fékeket és ellensúlyokat kell bevezetni. A törvénymódosítás az OBH elnökének megbízatási idejét nem csökkentette, és az újraválasztása továbbra is lehetséges.
A bírák és az OBT továbbra is függő helyzetben maradtak az OBH elnökétől. A VB szerint az OBH elnökét csak részlegesen kontrollálja az OBT, mivel a Tanács tagjai sok tekintetben függő pozícióban vannak attól a személytől, akinek tevékenységét ellenőrizhetnék. A függőséget a módosítás sem szünteti meg. Bíró továbbra is csak abból lehet, akit az OBH elnöke nem kifogásol, és az elnök a már hivatalban lévő bírákra is nyomást tud gyakorolni az egy évre szóló, akár az ország másik felébe történő áthelyezésükkel. Ráadásul a bíróságok költségvetése is az OBH elnök közreműködésével készül el.
Az ügyáthelyezési jog – a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme. A korábbi szabályozás szerint az OBH elnöke „az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében” azt a bíróságot jelölhette ki az eljárás lefolytatására, amelyiket akarta. Ezt a felhatalmazást a nyári törvénymódosítás annyiban érintette, hogy döntését az OBT által meghatározott elvek figyelembevételével kell meghoznia, meg kell indokolnia, az eljárás résztvevői pedig fellebbezhetnek a döntés ellen. Csakhogy továbbra sem a jogszabályok határozzák meg az eljáró bíróságot, a döntést érdemét pedig nem lehet megtámadni, így továbbra is sérül a törvényes bíróhoz való jog. A változtatások nem elégségesek ahhoz, hogy kizárják a bírósági eljárások politikai, gazdasági vagy bármelyen más manipulációját.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.