Azerbajdzsánba érkezett és elnöki kegyelemmel kiszabadult tegnap Ramil Sahib Safarov, aki mindeddig Magyarországon töltötte börtönbüntetését egy örmény katonatársa meggyilkolásáért. Ilham Aliyev elnök kegyelmi rendeletének kiadása után a 35 éves férfit azonnal szabadlábra helyezték azeri hírportálok szerint.
Safarov a NATO békepartnerségi programja keretében Magyarországon tanult, s 2004-ben baltával agyonverte alvó örmény katonatársát, Gurgen Margarjánt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumában. Ezért a Fővárosi Bíróság 2006-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte háromszorosan minősülő, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, előre kitervelten elkövetett emberölés és emberölés előkészülete miatt. A Fővárosi Ítélőtábla 2007 februárjában jóváhagyta az ítéletet, így az jogerőre emelkedett.
Az ítélet szerint Safarov Sahib azért lépett be a hadseregbe, hogy minél több örményt öljön meg. A vádlott, amikor az örményeket mosolyogni látta, úgy érezte, úgy viselkednek, mint a győztes hadsereg tisztjei a leigázottakkal szemben. Bosszúvágya folyamatosan nőtt az örményekkel szemben. Szerinte Margarján provokálta őt és meggyalázta nemzeti jelképeit.
Ezért hajnalban a sértett szobájában többször rávágott a nyakára, fejére, mellkasára és végtagjaira, az áldozat fejét majdnem elválasztotta testétől. Odaszólt a szomszéd ágyon fekvő magyarnak, téged nem bántalak, ezután be akar törni a következő kollégiumi szobába, hogy egy újabb örményt meggyilkoljon.
Ügyvédje azzal érvelt, hogy Safarov elmebeteg, aki a Hegyi Karabah autonóm területért folytatott azeri-örmény háború okozta poszttraumatikus stresszbetegségben szenved. Védője már akor kijelentette, hogy Safarovot a hazájában hősnek tekintik, az örmény megölése nem számít bűnnek, a brutális cselekmény elkövetőjét a hőssé válás motiválta. Safarov később a börtönben rátámadt az őrségre, emiatt újabb eljárást indítottak ellen.
„Helyreállt az igazság” – jelentette ki Safarov Bakuban, akit szabadulása egy „kissé meglepte”. A 35 éves férfi kész továbbszolgálni országát és népét. 2007-ben Safarov az utolsó szó jogán megbánta tettét.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) pénteken azt közölte, hogy az átszállított Safarov Azerbajdzsánban folytatja büntetésének letöltését. Az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium arról tájékoztatta a magyar szaktárcát, hogy Safarov ítéletét nem alakítja át, hanem az ítélet végrehajtását közvetlenül folytatja a magyar ítélet alapján.
Az 1983-as strasbourgi egyezmény alapján az elítélt kérheti akár az ítélkező államtól, akár a végrehajtó államtól, hogy szállítsák át. Az egyezménynek Azerbajdzsán és Magyarország is részese. A végrehajtó állam illetékes hatóságainak folytatniuk kell a büntetés végrehajtását, vagy bírósági, illetőleg államigazgatási eljárás keretében át kell alakítaniuk az ítéletet a végrehajtó állam határozatává.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász úgy vélte Safarov kiadásával Magyarország nem követett el nemzetközi jogsértést, a vonatkozó európai egyezmény szabályainak megfelelően, jogszerűen járt el. A nemzetközi jogász szerint azonban „lehetett tudni, lehetett számítani rá, hogy ez lesz a dologból”.
Példaként állítják a fiatalok elé
1988-ban polgárháborúba torkollottak Örményországban és Azerbajdzsánban az autonómiáját elvesztő Hegyi-Karabah hovatartozása miatt kitört milliós tömegű tüntetések. Az etnikai tisztogatásnak és népirtásnak ezrek estek áldozatul, a harcok 1994-ben fegyverszünet nélkül megszakadtak. Örményországgal azóta megszállás alatt tartja Azerbajdzsán területének 40 százalékát. Az azeri elnök az örményeket Azerbajdzsán első számú ellenségének nevezte. Elmira Szulejmanova azeri ombudsman szerint „Safarovot példaként kell állítani a fiatalok elé”. Egy azeri lap az „év emberének” választotta, iskolákat is készültek elnevezni róla.
Felháborodás Örményországban
„Az, hogy a magyar hatóságok kiadták Azerbajdzsánnak a bűnöző Ramil Safarovot, minimum értetlenséget és felháborodást kelt, mert világos volt, hogy mi vár Azerbajdzsánban erre a gyilkosra” – hangoztatta tegnap Eduard Sarmazanov. Az örmény parlamenti alelnök szerint az elnöki kegyelem újabb bizonyítéka annak, hogy Azerbajdzsánban állami szinten érvényesül az örmények iránti gyűlölet és a fasizmus politikája. Sarmanazov szerint ez a megdöbbentő lépés, a gyilkos kegyelemben részesítése nem maradhat válasz nélkül, a nemzetközi közösségnek el kell ítélnie. Hovik Abrahamján, az örmény parlament elnöke tegnap lemondta szeptemberi magyarországi látogatását.
Szerzs Szargszján örmény elnök tegnap összehívta a nemzetbiztonsági tanács ülését, rendkívüli értekezletre hívták az ENSZ-tagországok diplomáciai képviseleteinek Örményországban akkreditált vezetőit is, valamint az országban működő nemzetközi intézmények vezetőit. A nemzetközi közösség fellépését sürgették.
Nazeli Vardanján, az agyonvert Gurgen Markarján családjának ügyvédje kijelentette, hogy Örményországnak pert kell indítania Azerbajdzsán ellen a Safarovnak adott elnöki kegyelem miatt. Szerinte Safarov kiengedése után Azerbajdzsán viseli a teljes felelősséget a Budapesten elkövetett gyilkosságért.
Larisza Alaverdján örmény parlamenti képviselő még csütörtökön Jerevánban azt hangoztatta, hogy Azerbajdzsán Magyarországnak ígért pénzügyi segítséggel akarja elérni Safarov elengedését. Az emberi jogvédő több médiaközlésre hivatkozott, amelyek szerint Azerbajdzsán kész lenne magyar államkötvényeket vásárolni 2-3 milliárd dollár értékben.
Orbán Viktor miniszterelnök júniusban járt Azerbajdzsánban, ahol a biztonságosabb európai gázellátás érdekében szorosabb együttműködést sürgetett a Kaszpi térséggel. Találkozott a köztársasági elnökkel, a miniszterelnökkel és a kaukázusi ország állami olajipari vállalatának vezérigazgató-helyettesével is, de hogy felmerült-e Safarov ügye, arról a hírügynökségi tudósításokban nem esett szó.
Örmény civil szervezetek a múlt héten közleményben tiltakoztak Safarov esetleges kiadatása ellen.
Éber Sándor Példaként állítják a fiatalok elé 1988-ban polgárháborúba torkollottak Örményországban és Azerbajdzsánban az autonómiáját elvesztő Hegyi-Karabah hovatartozása miatt kitört milliós tömegű tüntetések. Az etnikai tisztogatásnak és népirtásnak ezrek estek áldozatul, a harcok 1994-ben fegyverszünet nélkül megszakadtak. Örményországgal azóta megszállás alatt tartja Azerbajdzsán területének 40 százalékát. Az azeri elnök az örményeket Azerbajdzsán első számú ellenségének nevezte. Elmira Szulejmanova azeri ombudsman szerint „Safarovot példaként kell állítani a fiatalok elé”. Egy azeri lap az „év emberének” választotta, iskolákat is készültek elnevezni róla.
-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.