„Menjenek inkább horgászni!” – Bojkottálja a fehérorosz ellenzék a mai választást

„Menjenek horgászni, látogassák meg szüleiket, vagy üljenek be egy kávéra barátaikkal, de ne vegyenek részt ebben a komédiában” – ezt a frappáns felhívást tette közzé egy hete a két legnagyobb ellenzéki fehérorosz párt a mai parlamenti választás kapcsán. A két politikai erő, az Egyesült Polgári Párt és a Fehérorosz Néppárt azért szólította fel híveit a voksolás bojkottálására, és léptette vissza képviselőjelöltjeit, mert szerintük semmi esély nincs arra, hogy a választást demokratikus keretek között rendezzék meg, miután a kormányzat számos jelöltjüket technikai okokkal magyarázva nem engedte elindulni a választáson, illetve képviselőiket nem vették be a választási bizottságokba. A felhíváshoz később négy további kisebb ellenzéki erő is csatlakozott.

A 110 tagú parlament mandátumainak kiosztásáról szóló voksolást közel két évvel azután rendezik, hogy az ország államfőjét, az Európa utolsó diktátorának tartott Alekszandr Lukasenkát negyedszerre is megválasztották elnöknek 80 százalékos többséggel. Az akkori választás után utcai tüntetések törtek ki, amit a kormányzat kemény kézzel levert, több mint 700 ellenzéki aktivistát, köztük elnökjelölteket vettek őrizetbe, és 45 főt elítéltek.

A bojkott meghirdetésekor a két nagy ellenzéki párt arra is hivatkozott, hogy számos ellenzéki aktivista maradt börtönben. Emberi jogi szervezetek szerint 15 politikai fogoly van rács mögött a volt szovjet tagköztársaságban.

Lukasenkát először 1994-ben választották meg elnöknek. A nemzetközi választási megfigyelő szervezetek pedig 1995 óta nem ítéltek egyetlen fehérorosz voksolást sem szabadnak.

Az EU és az USA szankciói ellenére a 9,5 milliós ország lakossága nagy nehezen átvészelte a tavaly nyáron kirobbant valutaválságot. A Szovjetunió felbomlása óta a legsúlyosabb pénzügyi krízis elsősorban a folyó fizetési mérleg jelentős, a GDP mintegy 16 százalékát kitevő hiánya idézte elő. A jegybank drasztikus mértékben értékelte le a fehérorosz rubel árfolyamát a dollárral szemben. A lépés célja az volt, hogy versenyképesebbé tegyék az exportot, ugyanis az ország valutatartaléka minimális, csupán egyhavi import fedezésére elegendő szintre csökkent.

A valutaváltók előtt pedig mindennapossá váltak a kígyózó sorok, miután a lakosság egyre inkább dollárra vagy euróra váltotta a napról napra kevesebbet érő rubelt. Miután az importőrök nem rendelkeztek megfelelő mennyiségű külföldi valutával, így számos boltban teljesen kiürültek a polcok, és hiány keletkezett gyógyszerekből is. Eközben az infláció is az égbe szökött.

Az is súlyosbította az ország gazdasági helyzetét, hogy Moszkva korábban megemelte a Fehéroroszországnak szállított olaj és földgáz árát, amely az orosz dotáció miatt régebben jelentősen elmaradt a világpiaci áraktól.
A folyó fizetési mérleg hiányának megugrásában az ország versenyképességének drasztikus romlása állt. Utóbbiban jelentős szerepet játszott, hogy a rezsim a 2010-es elnökválasztás előtti években folyamatosan emelte a béreket az államfő támogatottságának biztosítása érdekében. Eközben a kormányzat a munkanélküliség mértékét mesterségesen alacsonyan (kapun belüli munkanélküliség) tartja.

A bajba került országnak végül Moszkva nyújtott segítséget, amely hitel és befektetések formájában 4,5 milliárd dollár értékű mentőövet adott cserébe azért, hogy Minszk privatizációs programot hajt végre. Moszkva nem véletlenül a magánosítást szabta meg a hitel egyik feltételéül, ugyanis szemet vetett az ország stratégiai fontosságú energiacégeire, köztük a gázvezetéket üzemeltető Beltransgazra, amely az orosz földgázt juttatja el Európába.

Szakértők tavaly azt is elképzelhetőnek tartották, hogy komolyabb társadalmi elégedetlenséghez, szélesebb körű tömegtüntetésekhez is vezethet az egyre mélyülő gazdasági válság. Erre azonban nem került sor, a mostani parlamenti választás kampánya jóval nyugodtabb légkörben zajlott szemben a korábbiakkal, amelyeket jelentős utcai demonstrációk, rendőrségi fellépések kísértek. A mostani viszonylagos nyugalomhoz az is hozzájárult, hogy a parlamenti választás tétje jóval kisebb mint az elnökválasztásé, miután a törvényhozás szerepe csupán annyi, hogy formálisan jóváhagyja az államfő döntéseit.

Az EBESZ választási megfigyelői egy hete azt közölték, hogy kevés jele van annak, hogy választást tartanak majd az országban. „Nem lesznek tüntetések, mivel az emberek nem motiváltak eléggé, így nem is kérjük tőlük, hogy vonuljanak ki az utcára, inkább azt kérjük, ne menjenek el választani” – idézi a Reuters az Egyesült Polgári Párt vezetőjét, Anatolij Lebegykót.