Félidőben az önkormányzatok

Látványos szimbólumnak is megteszi, hogy Esztergom épp aznap jelentett csődöt, amikor félidejébe ért az önkormányzati választási ciklus. Ám pontosan két évvel a települési választások után nem csak az önkormányzati rendszer és a pártpolitikai hidegháború állatorvosi lovaként elhíresült városban nehéz a helyzet.

A városok jóval kevesebből gazdálkodhatnak, mint két éve, a jövőkép bizonytalansága még nagyobb, pedig már a 2010-es kiindulóállapot sem volt jó.

„Az elmúlt két év nem volt az önkormányzatok két esztendeje, a korábban is kivéreztetett rendszer gondjait tovább súlyosbították” – mondta a Világgazdaságnak Gémesi György. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke úgy összegzett: 2011-ben és idén is 40-45 milliárd forinttal csökkent az önkormányzatok gazdálkodási mozgástere, a hitelfelvételi szabályok szigorodása pedig olyan erős korlátozás, hogy az már az önkormányzatiságot szűkíti le. A kormány a források elvonását úgy indokolja, hogy ezzel együtt csökkennek a települések feladatai is.

Gémesi György szerint csak propagandáról van szó, épp a friss esztergomi példa mutatja, hogy jóval több forrást vesz el az állam, mint amennyi feladatot.
Csődhelyzet, akár nagyobb városokban, történt korábban is, ebben a ciklusban Esztergom példája volt a leglátványosabb. Várhatóan sok hely nem fogja követni: az új törvények szinte lehetetlenné teszik a csődöt, igaz, ezért súlyos megszorítások jöhetnek helyben. Jövőre ugyanis már nem lesz szabad működési hiánnyal elfogadni a városi költségvetéseket. Persze ez kijátszható, már idén is láthattunk nem egy példát arra, hogy legalábbis optimista bevételi terveket írtak be a helyi büdzsékbe, így kihozva azokat nullásra.

Olyanra is sor került azonban ebben a ciklusban, ami korábban nem esett még soha meg: már egy megye is csődöt jelentett. Heves volt végül az egyetlen, amely eddig eljutott, de a helyzet országszerte vált veszélyessé. Sokáig Pest megye táncolt a szakadék szélén, az iskoláik étkeztetését egy időre le is kellett állítani, de 2011 végén már a 19 megyéből 10 is az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatoknak járó állami segélyért folyamodott. A megyerendszer összeomlását végül csak azzal tudta a kormány megállítani, hogy gyakorlatilag teljesen kiürítette a feladatkörüket. Ezzel a fenyegetettség eltűnt, ám vele együtt az önkormányzati rendszer középszintje is.

Bizonytalan a jövő is. Az oktatási rendszer átszervezésével az iskolák szinte teljesen kikerülnek városi kézből – leszámítva épp a legnagyobb költségeket, amiket a városoknak kell kigazdálkodniuk. A járási rendszer szerepe még három hónappal a felállítása előtt is képlékeny. A készülő 2013-as költségvetés pedig valóra válthatja a második Széll Kálmán terv előirányzatát, amely szerint 100 milliárdot kéne spórolni az önkormányzatokon.

Budapest, a megrághatatlan falat
A fővárosi Fidesz-frakció egy része még az MSZP-vel is összefogna, hogy megnyirbálják Tarlós István hatáskörét – szellőztette meg az origo. Ha igaz a pletyka, amelyet a főpolgármester és a Fidesz nem kommentált, a szocialisták viszont megerősítettek, az is csak egy újabb lépcsőfokot jelent a főváros politikai és gazdasági bizonytalanságában.
Az elmúlt két évben jelentősen megnőtt a kerületek hatalma, egyre több fontos döntés születik ott a Városháza helyett. Sikerült azt is elérniük, hogy a járási rendszer kialakításával ne vonjanak össze kerületeket, pedig tavaly még olyan terv is volt, hogy 4-6 részre osztják csak Budapestet. A főváros eközben egyre kevesebből gazdálkodhat, a szigorú költségvetés fő feladata a működőképesség fenntartása, és a 2013-as központi költségvetés sem sok jóval biztat.