A hat- és nyolcosztályos gimnazistáknak több nyelvet kéne tanulniuk

Az [origo] birtokába jutott dokumentum szerint az idegen nyelv oktatása mindenhol az általános iskola negyedik osztályában indul majd, és csak az angol és a német között lehet választani.

Ezt azzal indokolják, hogy más nyelveknél nincs garancia arra, hogy felső tagozatban és gimnáziumban folytatni tudja a diák az elkezdett nyelvet. A dokumentum ugyan hangsúlyozza, hogy "angolul mindenkinek tudnia kell", Hoffmann Rózsáék ugyanakkor azt javasolják, hogy a németet tanítsák először a diákoknak.

"Nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a tanuló a komplexebb nyelvtani struktúrával rendelkező német nyelvvel találkozzék először, ne az angollal" - áll a stratégiában, amely szerint az angol után a "második, komplexebb nyelvtani struktúrájú nyelv tanulása gyakran nehézséget okoz". Emellett a stratégia készítői német kutatásokra hivatkozva azt állítják, hogy a tanulók elveszítik motivációjukat a második nyelv tanulására, ha az angollal kezdenek.

Az [origo] tavaly közölte a stratégia egy korábbi változatát, amelyben az angol nyelv oktatásáról az szerepelt, hogy "az angoltanulás kezdeti, nagyon gyors és látványos sikerei azt a tévképzetet kelthetik a tanulókban, hogy idegen nyelvet ilyen egyszerű tanulni". Ez most már nem szerepel a dokumentumban. A most elkészült változat szerkezetileg megegyezik a korábban ismertetett verzióval, de úgy tudjuk, több ponton azért finomítottak a stratégián, mert tavaly szakmai szervezetektől több kritikát is kapott az államtitkárság a "sarkos megfogalmazásokért".

2017-től csak nyelvvizsgával lehet felvételizni

A nyelvoktatási stratégia a négyosztályos gimnazistáknak két, a szakközép- és szakiskolásoknak egy nyelv tanulását írja elő. A hat- és nyolcosztályos gimnazistáknak viszont három nyelvet kell tanulniuk, a nyolcosztályosokban ebből az egyik kötelezően a latin. A 2013-2014-es tanévtől megváltozik a nyelvi érettségi rendszere is. A mostani közép- és emelt szintű vizsgákat felváltja az általános és a speciális nyelvi érettségi. Az előbbit azok választhatják, akik nem akarnak tovább tanulni, míg az utóbbi a nyelvvizsgával egyenértékű papírt ad. A részleteket később kormányrendeletben szabályozzák. Erre az átalakításra azért is szükség van, mert a stratégia szerint 2017-től már senki nem juthatna be a felsőoktatásba középfokú komplex - szóbeli és írásbeli - nyelvvizsga nélkül