Jön a pedagógussztrájk?

A kormány szerdai ülésén jelöli ki azt a tárgyalódelegációt, amely a pedagógusok sztrájkbizottságával fog egyeztetni. A közoktatásban működő ágazati szakszervezetek október 19-én jelentették be, hogy együttesen sztrájkbizottságot alakítanak. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke akkor azt mondta: követelésük, hogy január elsejétől a közalkalmazotti bértáblán 20 százalékos emelést hajtsanak végre, függesszék fel az iskolák ekkortól tervezett állami átvételét, valamint a pedagógus-életpályamodell bevezetését.

A megalakult sztrájkbizottság azonban közleményben emlékeztetett arra, hogy a sztrájkról szóló törvény a kormány számára 5 napon belüli határidőt ír elő az egyeztető eljárásban részt vevő képviselő kijelölésére. A kormányfőt hivatalosan október 24-én tájékoztatták a sztrájkbizottság megalakulásáról, így az öt napos határidőből a kormány valóban kicsúszott.

A sztrájkbizottság megalakulására az után került sor, hogy Matolcsy György 397 milliárdos kiadáscsökkentési tervet jelentett be, amelynek részeként a pedagógusok életpályamodellhez kapcsolódó bérnövekedését 2013. szeptember elsejéről 2014 januárjára halasztaná a kormány. Az új köznevelési elképzelések és a pedagógus életpálya-modell költségigénye teljes költségigényét háromszázmilliárd forintra tette korábban Hoffmann Rózsa államtitkár. Az oktatáspolitikus ugyanakkor mindvégig hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy erre az összegre nem egyszerre van szükség, hiszen a koncepció fokozatos bevezetésére számít az oktatási államtitkárság. Az államtitkár a Világgazdaságnak korábban kijelentette: a modell megvalósulása évi 160 milliárd forintnyi többletkiadást jelentene a költségvetésnek.

A viták egyik hangsúlyos pontja az iskolák fenntartásának állami átvétele. Hoffmann Rózsa korábban kijelentette: arra számít, hogy legalább kétezer iskola kerül majd át állami fenntartásba januártól. 2012. szeptember 1-jével jött létre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK), amely feladatait a tankerületeken keresztül látja el.

„Az egyik követelésünk az, hogy függesszék fel a köznevelési törvényt, vagy legalább az oktatási intézmények államnak történő átadását. A januártól életbe léptetni szándékozott változás ugyanis teljesen előkészítetlen, és a bevezetés káoszt fog eredményezni” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Galló Istvánné. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke lapunknak kifejtette: az átadással az intézmények önálló léte megszűnik, és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ egy részegységévé, nyúlványává válnak. Az eddigi viszonylagos autonómiájuk ezáltal elvész. Az elnök hozzátette: „az átadás miatt az iskolákban teljes leltárt kellene készíteni december 31-ig, az utolsó ollóig és fogasig, de nincs szó arról, hogy ezt mikor végezzék el.”

A Pedagógus Sztrájkbizottság másik követelése, hogy a bértábla illetményeit 20 százalékkal emelje a kormány. Galló Istvánné hangsúlyozta: azzal, hogy a sztrájkbizottság megalakult, természetesen a munkabeszüntetés lehetősége is felmerül. A bizottság ugyanakkor a kompromisszumos megegyezésre törekszik, ezért a sztrájk időpontjáról korai lenne még beszélni, hiszen nem kizárt a megállapodás.

A PSZ elnöke nem először kritikus a köznevelési törvény okozta változásokkal kapcsolatban. Korábban lapunknak úgy nyilatkozott, az intézmények állami átvétele, a tankötelezettség korhatárának 16 évre való csökkentése és a pedagógusok heti 32 órás kötelező iskolai benntartózkodása mintegy 30 ezer pedagógus elbocsátásával jár majd. „Forráskivonás történik, csak máshogyan nevezik” – fogalmazott akkor.

Több munka, kevesebb bér?

Jelentősen változna a pedagógusok munkarendje az új rendszerben. Míg a heti 22 kötelezően tartandó tanóra nem változna, ezen felül heti 10 óra egyéb foglalkozást kellene tartaniuk a 32 órás kötelező benntartózkodás szabályainak megfelelően. A pluszórák kifizetésére a továbbiakban nem lesz mód, ám az életpálya-modellből eredő megnövelt bér ezt a kiesést kompenzálná. A béremelés elmaradása esetén azonban a tanároknak többet kellene dolgozniuk kevesebb pénzért.