BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Véget érhet az indoklás nélküli elbocsátások korszaka itthon

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának öttagú tanácsa elutasította a fellebbezést abban az ügyben, amelyben a bíróság júliusban, első fokon elmarasztalta Magyarországot egy közalkalmazott indoklás nélküli elbocsátása miatt. Ezzel az elmarasztaló ítélet jogerőre emelkedett.

A strasbourgi bírói testület július 10-ikén elmarasztalta és összesen 9 ezer euró megfizetésére kötelezte Magyarországot egy közalkalmazott indoklás nélküli elbocsátása miatt. A volt magyar közalkalmazott nő - akinek a nevét saját kérésére nem hozták nyilvánosságra - azzal érvelt, hogy miután 2010. szeptember 27-én indoklás nélkül bocsátották el állásából, nem fordult bírósághoz, hiszen nem tudott volna semmilyen ellenérvet felhozni a perbeli siker reményében az elbocsátás általa nem ismert indokaival szemben. Ezzel tehát szerinte sérült az a joga, hogy sérelem esetén bírósághoz fordulhat.

Az indoklás nélküli elbocsátást lehetővé tevő jogszabályt a magyar Alkotmánybíróság 2011. február 18-án alkotmányellenesnek minősítette, majd ugyanazon év május 6-án azt is kimondta, hogy az ilyen, alkotmányellenesnek minősített jogszabályokat nem lehet alkalmazni a bíróságok előtt folyamatban levő ügyekben. Strasbourgban igazat adtak a panaszosnak, és megállapították, hogy Magyarországon megsértették az igazságszolgáltatás igénybe vételéhez fűződő jogát.

A magyar állam képviselője nem vitatta érdemben a panaszos tényállításait, azzal azonban nem értett egyet, hogy a kifogásolt - és időközben megsemmisített - előírások az európai emberi jogi egyezményben foglalt jogok csorbítását jelentették: szerinte a panaszos a felmondás indoklásának hiánya ellenére is fordulhatott volna bírósághoz.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 6 ezer euró nem vagyoni kártérítést, valamint - a reálisan felmerült költségek megtérítésére - további 3 ezer eurót ítélt meg a panaszos javára.
  
A strasbourgi bírói fórum honlapján az olvasható, hogy november 19-én a fellebbezéseket előzetesen elbíráló, öttagú bírói tanács számos ügyben elbírálásra alkalmatlannak találta a fellebbezést, így a szóban forgó ügyeket nem is utalta a fellebbezések érdemi elbírálására hivatott nagykamara elé, hanem elutasította azokat. Ennek következtében - a bíróság eljárásrendjének megfelelően - az első fokú ítéletek ezekben az ügyekben automatikusan jogerőssé váltak.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.