Az ombudsman az MTI-vel pénteken közölte: álláspontja szerint a magyar kormánynak tisztában kellett lennie azzal, hogy az azeriek szemében az elítélt úgynevezett "hazafias tettet" követett el, amikor Budapesten "brutálisan meggyilkolta védtelen örmény NATO-szemináriumi társát". Ezért szinte biztosra vehető volt, hogyha az elítéltet átszállítják Azerbajdzsánba, ott őt kegyelemmel szabadon engedik.
Szabó Máté szerint a magyar kormány nem járt el eléggé körültekintően, amikor nem kért garanciát arra, hogy az azeri állam nem ad kegyelmet az életfogytiglani büntetésre ítélt katonatisztnek.
Az alapvető jogok biztosának rendelkezésére bocsátott iratok szerint átszállítását az elítélt kezdeményezte, kérelmét Azerbajdzsán Magyarországra akkreditált nagykövete adta át a kormány képviselőjének. Az átszállításhoz való hozzájárulást a közigazgatási és igazságügyi miniszter az előtt adta meg, hogy az azeri fél magyar kérésre tájékoztatást adott volna, miként fogják Azerbajdzsánban végrehajtani a magyar bíróság által kiszabott büntetést. Az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény szerint ez nem kifogásolható, ugyanis az értesítést az átszállítás tényleges megtörténte, és nem a hozzájárulás megadása előtt kell teljesíteni.
Ugyanakkor az ombudsman szerint az azeri fél nyilatkozatát megelőző magyar hozzájárulás - vagyis a két aktus időbeni felcserélése - "ilyen körülmények között kétségessé teszi a jogállamiság és az abból fakadó jogbiztonság követelményének érvényesülését, és a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítését".
Szabó Máté szerint a magyar kormány nem járt el eléggé körültekintően akkor sem, amikor nem kért garanciát arra, hogy az azeri állam nem ad kegyelmet az életfogytiglani büntetésre ítélt katonatisztnek.
Az ombudsman rámutatott, hogy a garancia nélkül hozott döntés a büntetés további végrehajtásáról gyengíthette a hazai és a nemzetközi büntető igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalmat, hiszen a kiadatás így egyfajta kegyelmi döntést tett lehetővé, felülírva a magyar bíróság ítéletét, egy jogerős határozatot.
A biztos éppen ezért felkérte Magyarország miniszterelnökét, hívja fel a közigazgatási és igazságügyi miniszter figyelmét arra, hogy a magyar szervek hasonló esetekben a jelentésében foglalt szempontok figyelembevételével járjanak el, hiszen sérült a magyar állam szuverenitása, amikor egy másik állam elnöki kegyelme felülírta a független magyar bíróság jogerős döntését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.