MRK: nem vált be a részösztöndíj

Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának. Így a felsőoktatásban résztvevők több mint 80 százaléka fizetne az előterjesztés szerint. Az alig több mint 10 ezer fős teljes ösztöndíjas férőhely rendkívül alacsony szám, hozzávetőleg ötöde a korábbi években megszokott keretszámnak. Az anyagból kiderül: a kormány a felsőoktatási szakképzés esetében is kevesebb diákkal számol. Az anyag szerint fizetős lenne a gazdaságtudomány és a jog, prioritást élveznek viszont a műszaki, a természettudományi, és az egészségtudományi képzések.

„A Rektori Konferenciát a legújabb, nyilvánosságra került keretszámokkal kapcsolatban nem keresték meg a kormány részéről, erről egyeztetés nem folyt a rektorokkal. Így a Rektori Konferencia azt egyelőre nem is tudja véleményezni” – szögezte le a Világgazdaságnak Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora. Hozzátette ugyanakkor: „a két héttel ezelőtti előterjesztésről azonban kifejtettük a véleményünket.”

Az akkori keretszámtervezet szerint az állam összesen 33 840 fő felsőbb tanulmányait támogatta volna teljes egészében, emellett 5 ezer fő részösztöndíjas képzésben tanulhatott volna főiskolákon, illetve egyetemeken, a mesterképzésben pedig 16 000 főt. „A Magyar Rektori Konferencia álláspontja szerint nem elfogadhatóak ezek az arányok, hiszen ez több mint 20 százalékos csökkenést eredményeznének a korábbiakhoz képest – jelentette ki Sándorné Kriszt Éva. – Azt gondoljuk ugyanakkor, hogy az ország felemelkedése nem a kevesebb, hanem a több kiművelt emberfőben rejlik” – tette hozzá.

A részösztöndíjakról szólva a Magyar Rektori Konferencia társelnöke lapunknak kifejtette: „az idei évben a meghirdetett 5500 részösztöndíjas férőhelynek csupán a 35 százalékát sikerült kitölteni. Ennek hátterét elemezni kellene, nem tudható, hogy a diákok fizetésképtelensége áll-e az eredmény mögött, esetleg elkötelezettséget nem akartak vállalni, és ezért inkább a teljes összeget kifizették” – tette hozzá Kriszt Éva, aki szerint ez az eredmény egyértelműen jelzi: „a részösztöndíjas forma nem igazolódott vissza.”

Hasonló a helyzet a Diákhitel 2-vel kapcsolatban is, hiszen az idei évben november 30-ig mindössze 4950 fő élt a konstrukció nyújtotta lehetőséggel, összesen egymilliárd forint értékben. „Ez nagyon alacsony szám” – tette hozzá a rektor.  A felsőoktatási szakképzés korábbi keretszámaival kapcsolatban Sándorné Kriszt Éva megjegyezte: „a 2500 fős keret kevés, különösen egy ilyen rövid ciklusú, gyakorlatorientált képzési forma esetében.”  Az eddigi egyeztetésekkel kapcsolatban a rektor kijelentette: „a Magyar Rektori Konferencia álláspontja az, hogy több felsőoktatásban résztvevő hallgató képzését több teljes állami ösztöndíjas férőhellyel lehet csak elérni” – fogalmazott lapunknak Sándorné Kriszt Éva.

Parrag László hozzátette: „az elmúlt két évtizedben egy olyan felsőoktatási felfogás terjedt el, amely az autonómiára épült, és arra, hogy mindenki azt tanul, amihez kedve van. Mindez azonban, dacára a nagymértékű állami támogatásnak, nem találkozott a munkaerőpiac elvárásaival, és a megszerzett tudásszint sem volt gyakorta elegendő egy-egy állás betöltéséhez. Azt is gondolom, hogy igazán annak van értéke, amiért fizetni kell” – tette hozzá az elnök.

Parrag László hozzátette: „az elmúlt két évtizedben egy olyan felsőoktatási felfogás terjedt el, amely az autonómiára épült, és arra, hogy mindenki azt tanul, amihez kedve van. Mindez azonban, dacára a nagymértékű állami támogatásnak, nem találkozott a munkaerőpiac elvárásaival, és a megszerzett tudásszint sem volt gyakorta elegendő egy-egy állás betöltéséhez. Azt is gondolom, hogy igazán annak van értéke, amiért fizetni kell” – tette hozzá az elnök. -->