Miért sújtja Magyarországot a munkanélküliség?
Bonyolítja a helyzetet, hogy a munkanélkülieknek járó ellátás csupán három hónapig jár az álláskeresőknek, amely nemzetközi viszonylatban is rendkívül rövid időnek számít. Ráadásul míg az OECD, az ILO és más nemzetközi szervezetek ajánlásai szerint a munka nélkül töltött idő leghasznosabb kitöltése valamilyen képzésben való részvétel, erre egyre kevesebb lehetőség jut.
„A három havi ellátásom alatt mindössze egy kétórás csoportos tréningen kellett résztvennem, amely az álláskeresés módszertanát próbálta megvilágítani. Ez hasznos volt, de ezen túl semmiféle képzésben nem vettem részt” – nyilatkozta lapunknak egy magasan képzett budapesti férfi, aki öt hónapja állástalan. Hozzátette: „a három hónap alatt, ha fel tudtak volna ajánlani munkát, be kellett volna mennem, de egyszer sem hívtak be. Amennyire tudom, ez a diplomások esetében általánosnak mondható. Nem csoda, hogy nem tudtak állást ajánlani, az adatfelvétel során csupán azt kérdezték, mit dolgoztam korábban, de egyéb képességekről, például nyelvtudásról szó sem esett” – fogalmazott.
A munka nélkül töltött idő kitolódásában persze kulcsszerepet játszik a recesszió, és a munkahelyek alacsony kínálata. A munkanélküli ellátás lerövidítésekor azonban egyes szakértők attól tartottak, hogy az álláskeresők nehezebben találnak vissza a munkaerőpiacra.
„Ahhoz, hogy tudjuk, a munka nélkül töltött idő megnövekedésében mennyiben játszik szerepet a szolgáltatások megszűnése, ki kellene szűrni a válság hatását. Nem jelenthető ki tehát, hogy egyértelműen a munkanélküli ellátás változása miatt töltenek hosszabb időt munka nélkül az álláskeresők” – szögezte le a Világgazdaságnak Scharle Ágota. A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója hozzátette: „annyi ugyanakkor kijelenthető, hogy a munka nélkül töltött idő alakulása nem cáfolta meg a korábbi félelmeket, amelyek a munkanélküli ellátás átalakulását övezték.”
A szakértő lapunknak elmondta: „a korábban munkanélküliekre fordított forrásokat és ügyintézői kapacitást jelentős részben a közmunkára, valamint a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal új irodahálózatára csoportosították át.” A nemzetközi példákról szólva Scharle Ágota kijelentette: „a válság hatására több ország is igyekezett kiadást csökkenteni az álláskeresőket segítő szolgáltatások terén. Az ugyanakkor, hogy Magyarország milyen mértékben támaszkodik a közmunkára, nemzetközi összehasonlításban kirívónak számít.”
MSZOSZ: Csak kívülállók vagyunk
„Aggasztó, hogy a munkanélküliek hozzávetőleg másfél évig nem tudnak elhelyezkedni, és különösen problémás, hogy sok zártabb csoportnak minimális esélye van arra, hogy bármikor is munkát találjon” – nyilatkozta a témával kapcsolatban lapunknak Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke hozzátette: azzal, hogy a szakszervezeti konföderációt más érdekképviseleti szervekkel együtt „kizárták” a Munkaerőpiaci Alap irányító testületéből és a munkaügyi tanácsokból, már csak kívülállóként látnak rá a viszonyokra.Pataky kijelentette: „többször elmondtuk: rugalmas munkaerőpiacról akkor beszélhetnénk, ha az álláskeresők sokkal rövidebb idő alatt, például 3-4 hónap alatt tudnának munkát találni.”
Pataky kijelentette: „többször elmondtuk: rugalmas munkaerőpiacról akkor beszélhetnénk, ha az álláskeresők sokkal rövidebb idő alatt, például 3-4 hónap alatt tudnának munkát találni.” -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.