Kafka és a zen – A szépség melankóliája

“Az ismerős fájdalom és melankólia mellett a szépség mutatkozik meg és Franz Kafka az ember” – mondja Szemző Tibor. A zenészként, filmesként, színházi szakemberként egyaránt magasan jegyzett összművész Az élet vendége – Csoma legendárium című 2005-ös filmje kalkuttai bemutatójára vitte magával Kafka novelláit.

“Onnan nem csak az Átváltozások kafkai világa látszik másképp, de az egész kelet-európai élet is. Az egyszerre filmként, koncertként és színházként is működő előadás ötlete ott fogalmazódott meg bennem. Zen nézőpontból ugyanis Kafka életműve és személyisége szép, harmonikus a maga ellentmondássoságával együtt” – folytatja Szemző.

Forgách András író, és a kilencvenes évek első számú színházi exportcikkének számító Mozgó Ház Társulást dirigáló Hudi László segítségével a Müpa színpadára állított összművészeti produkcióban a legifjabb művészgeneráció tagjai is szerepet kapnak.

A vizualitásért a zenészként is egyre inkább jegyzett Gryllus Ábris, valamint a Binaura (Samu Bence és Nagy Ágoston) formáció felel. Az előadás alapja egy Franz Kafka novella, amelyben a császár a halálos ágyán üzenetet küld legutolsó alattvalójának, a nagy tömeg miatt azonban a hírnök nem juthat el hozzá. “Vajon mi a császár üzenete, és mi a feladatunk? Mivégre is vagyunk a világon?” – teszi fel a megválaszolandó kérdéseket Szemző.

Mint mondja a mozgóképek Kafka és utolsó szerelme, illetve utolsó barátja élethelyszíneit járják be. Będzin Dora Diamant, Dombóvár Klopstock Róbert szülővárosa, de vászonra kerül a Magas-Tátra, Budapest, Berlin (Dora és Franz közös életének helyszíne), Kierling, a szanatórium, ahol Dora és Róbert Kafkával élték végig az utolsó napokat. És Brooklyn... Amerika, nem egészen úgy persze, mint Kafka regényében, de ahol Klopstock utóbb több mint harminc évig élt és dolgozott. Szemző elképzelése szerint a filmekkel teljes egységben játszanak a zenészek, mintha játékuk hozná létre a vetített képeket.

A császár üzenete, Franz Kafka rövid zen-elbeszélése tucatnyi nyelven (az urdu, a bengáli, a tibeti mellett japánul és kínaiul) hangzik el egy-egy zenei kompozícióba ágyazva. Az előadás során mindez rövid jelenetekkel, valamint Dora Diamont és Klopstock Róbert személyes - magyar nyelvű - visszaemlékezéseivel teljesedik ki, akik negydszázad távlatából idézik fel Kafkával közös életük mozzanatait.

A darab szövegét eredeti dokumentumok alapján Forgách András írta. A filmek, a zene és a rendezés Szemző Tibor munkája.

'');">