Kgfb: számos törvénymódosítással szembesülhetnek az autósok

Adminisztrációs tehercsökkentés miatt módosítana a kormány több közlekedési tárgyú törvényt is. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára a törvényjavaslat parlamenti expozéjában elmondta: az üzembentartó köteles lesz megnevezni az általa választott biztosítót a baleset helyszínén, illetve egyes eljárási díjakat átutalással és bankkártyával is lehet majd fizetni.

További változás, hogy a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változást elektronikus úton is jelezni lehet majd, a hatóság pedig elektronikus úton is lekérheti a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási adatait, ellenőrizheti a meglétét, így a kötvényt nem lesz kötelező a forgalmi engedély mellett tartani.

Komoly vita nem alakult ki a javaslatról. A szocialista Józsa István azt mondta, a törvény céljával egyetértenek, több olyan szabályt törvényi szintre emelnek ezzel a lépéssel, amelyek a gyakorlatban már működnek. A kgfb-adatbázissal kapcsolatban azonban kérdéses, hogy mikortól és mennyiből hoznák létre - tette hozzá. Staudt Gábor (Jobbik) szintén egyetértett a törvénymódosítás céljával, és azt mondta, előremutató javaslatokat tartalmaz a csomag, de félő, hogy az adóbeszedési célzat kerül előtérbe a szabályok ellenőrzése során.

Megakadályoznák a lánctartozásokat

A kormány olyan garanciarendszert építene ki, amely biztosítja, hogy a vállalkozások az elvégzett munkájukért megkapják a fizetségüket - mondta Szatmáry Kristóf. Az államtitkár a lánctartozások megakadályozásáról szóló törvény vitaindítójában beszélt erről. 

A vállalkozások között a késedelmi kamat mértéke a referencia-kamatlábnak nem 7, hanem 8 százalékponttal növelt mértéke lesz, ha megszavazzák a törvényt. Emellett módosul a kamatszámítás szempontjából alkalmazandó referencia-kamatláb fogalma is. Késedelmes teljesítés esetén az adós legalább 40 eurónyi költségtérítés megfizetésére is köteles lesz a hitelező behajtási költségeinek fedezeteként - tájékoztatott az államtitkár. Azt több ellenzéki képviselő is felvetette, miért euróban kell megadni ezt az összeget.
    
Manninger Jenő fideszes képviselő azt mondta: a javaslat lényegesen hozzájárul majd a lánctartozások csökkentéséhez, de a gazdaság és a jog területén további lépések lehetnek szükségesek. Az MSZP-s Tóth Csaba erre úgy reagált: a javaslat nem oldja meg a lánctartozások felszámolását, legfeljebb a peres eljárások gyorsítását eredményezi. Mint mondta, szakértők szerint olyan törvényre volna szükség, ami elsősorban a hitelezők érdekeit védi, és sokkal keményebben szankcionálja a szabályszegőket, a "kiskapukeresőket", mert ma is éppen az a legkiszolgáltatottabb, aki a munkát ténylegesen elvégzi. A vita hátralévő része pezsgő volt, ám a témához csak szolidan kötődő: Manninger és az MSZP-s Józsa István hosszasan vitáztak arról, melyik kormány alatt nőttek jobban a lánctartozások, és melyik kormány mennyi pénzt juttatott a hozzájuk közelinek mondott építőipari cégeknek.

Újraírják az Alaptörvényt

"Sem rögről nincs szó, mert ez nem rög, hanem a haza, ahol az egyetemistáknak maradniuk kell, sem kötés, mert 20 évből tízet kell itthon dolgozni, ami lehetővé teszi a huzamosabb külföldi munkavállalást is" - mondta a fideszes Gulyás Gergely a délelőtti vitában, az alaptörvény negyedik módosításának vitaindítójában. A tervezet egyik legvitatottabb pontja lehet ugyanis az, hogy alkotmányba emelik a hallgatói szerződés lehetőségét. Az Alkotmánybíróság ezt korábban elutasította, ám a vezérszónok érvelése szerint mivel nem tartalmi kifogása volt az Ab-nek, most beemelhető az alkotmányba a röghöz kötés. A kormány korábban azt ígérte a hallgatói szervezeteknek: akár el is törölhetik a szerződést. Most Gulyás azt mondta, a társadalom többsége a kormány álláspontját támogatja, "akkor is ha egy törpe kisebbség agresszív és több esetben jogellenes fellépése hazai elismertség hiányában külföldi támogatásra támaszkodik".

Az Alkotmánybíróság egyébként is fontos szerepet kap a legújabb módosításban: jogkörüket alaposan korlátozzák, az alaptörvény elfogadása előtti indoklásokat nem vehetik figyelembe döntéseiknél, ráadásul tartalmi szempontból nem vizsgálhatnak törvényeket, csak a hibás forma miatt dobhatnak vissza bármit. Azt is alaptörvénybe foglalják, hiába minősítette alkotmányellenesnek az AB, hogy az önkormányzatok kitilthatnak hajléktalanokat. Alkotmányos védelmet kap a választási kampány médiaszabályozása is.

A kormány csak röviden kommentálta a tervezetet - Répássy Róbert államtitkár felszólalása alig egy percen át tartott, ebben közölte a közismert tényt, hogy a kabinet támogatja a javaslatot. Annál hosszabb és több témát felölelő volt a Fidesz-vezérszónok Papcsák Ferenc beszéde. A zuglói polgármester szerint azért igazán fontos ez az alkotmánymódosítás, mert így nem veszhetnek el az alaptörvény átmeneti rendelkezésének fontos szabályai azzal, hogy az Ab, technikai okokból megsemmisítette azokat - ezzel persze egyetértett az ellenzék is, csak ők ezt nem dicséretnek szánták. Papcsák Ferenc a fontos rendelkezések közé sorolta az Országos Bírósági Hivatal vagy a legfőbb ügyész jogosítványainak rögzítését, a kommunista diktatúra idején elkövetett bűnök elévülhetetlenségét, a közmédiában folytatott politikai kampány szabályozását, és a családi kapcsolatok meghatározását is. Ahogy a múlt héten elfogadott Polgári törvénykönyvben, úgy ezúttal is a férfi és nő közti házasságot tekintik a család alapjának; ugyanennek a jogi szabályozása azt is jelentette, hogy az élettársi kapcsolatban élők nem kapnak azonos jogkört. De szót ejtett Papcsák a hajléktalankérdésről is: erről azt mondta, hogy a többséget is megilletik emberi jogok.

Az MSZP vezérszónoki felszólalása után kivonult a vitáról - Bárándy Gergely úgy fogalmazott, hogy megoldás annyi lenne: "vonják vissza ezt az antidemokratikus selejtet, és dobják a kukába". Sok más intézmény után a kormány most az egyetemeket kívánja maga alá gyűrni - mondta a röghöz kötésről. Azt is kritizálta, hogy a kormány ahelyett, hogy kulturált szállókat építene a hajléktalanoknak, büntetni akarja őket. Az Ab-vel kapcsolatban úgy fogalmazott: a testület régóta szálka a Fidesz szemében. Szerinte ma már a házelnök mondata szolgál alapul, amely szerint az Ab tagjainak többsége tudatosan és vállaltan politikai mezőre lépett. Emiatt leckéztetik a testületet, megvonják hatásköreit és feldúsítják lojális pártkatonákkal - értékelte.

A KDNP-s Földi László azt kezdeményezte, hogy az Országgyűlés sportbizottsága következő ülésén vegye napirendre azt a kérdést: hogyan tudná Magyarország a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tavaszi javaslattétele előtt legegységesebben kifejezésre juttatni álláspontját, mely szerint a birkózást mint sportágat 2020 után is az olimpia programjában szeretné látni.

Az MSZP-s Gúr Nándor arról beszélt, hogy a kormány erős gazdasági növekedést és egymillió új munkahelyet ígért 2010-ben, ehhez képest recesszió van, nagy a munkanélküliség és nem nőtt a foglalkoztatás. Szerinte a kormány által ígért radikális adócsökkentést csak a munkavállalók 10-15 százaléka élvezi, köztük az országgyűlési képviselők is, miközben a többség nettóban veszített a keresetéből. Kifogásolta azt is, hogy a családtámogatási rendszerben a jól keresők, például a miniszterelnök három gyermeket nevelve havonta 99 ezer forint adókedvezményt kap, míg egy minimálbéres csak 15-16 ezer forintot. Szerinte az új típusú rezsiszámlákon nem a rezsiköltségek csökkentését kellett volna feltüntetni, hanem azt, hogy mennyivel kevesebbet kerestek az emberek az elmúlt három évben.

Ezután kezdtek el vitázni a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiájáról címet viselő anyagról. Azt persze lehetett tudni korábban is, hogyhatalmas vita nem várható, miután a négypárti indítványt minden frakcióból egy-egy képviselő nyújtotta be közösen. Az expozé és az első felszólalások vita helyett a látványos szóvirágokról szóltak, méltóan ahhoz, hogy csak egy kerestratégiáról dönthetnek.

Utolsó napirendi pontként pedig ismét visszatértek az alkotmánymódosítás vitájára.

A KDNP-s Földi László azt kezdeményezte, hogy az Országgyűlés sportbizottsága következő ülésén vegye napirendre azt a kérdést: hogyan tudná Magyarország a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tavaszi javaslattétele előtt legegységesebben kifejezésre juttatni álláspontját, mely szerint a birkózást mint sportágat 2020 után is az olimpia programjában szeretné látni.

Az MSZP-s Gúr Nándor arról beszélt, hogy a kormány erős gazdasági növekedést és egymillió új munkahelyet ígért 2010-ben, ehhez képest recesszió van, nagy a munkanélküliség és nem nőtt a foglalkoztatás. Szerinte a kormány által ígért radikális adócsökkentést csak a munkavállalók 10-15 százaléka élvezi, köztük az országgyűlési képviselők is, miközben a többség nettóban veszített a keresetéből. Kifogásolta azt is, hogy a családtámogatási rendszerben a jól keresők, például a miniszterelnök három gyermeket nevelve havonta 99 ezer forint adókedvezményt kap, míg egy minimálbéres csak 15-16 ezer forintot. Szerinte az új típusú rezsiszámlákon nem a rezsiköltségek csökkentését kellett volna feltüntetni, hanem azt, hogy mennyivel kevesebbet kerestek az emberek az elmúlt három évben. -->