Parlament: túl sok pénzt visznek ki az energiaszolgáltatók az országból?

Nem a gazdaságpolitikai témák dominálnak ma a parlamenti ülésen, mégis, már a napirend előtti felszólalások közt olyan bejelentés hangzott el, amellyel sokat fognak foglalkozni a gazdasági élet szereplői is. A fideszes Németh Szilárd ugyanis bejelentette: törvénymódosítást nyújt be a szolgáltatók "rezsicsökkentés-ellenes magatartása" miatt, emellett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz és Magyar Energiahivatalhoz fordul az ELMŰ fogyasztóknak írt levele és a Főtávnak a díjcsökkentéssel kapcsolatban tett bejelentése miatt.

Németh indoklása szerint a szolgáltatók együttműködési készségének hiányát és a rezsicsökkentés-ellenes magatartását tapasztalva törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek. Ebben a már elfogadott 10 százalékos rezsicsökkentést a számlák végösszegének tekintetében törvényileg rögzítik, hogy "minden trükközést" kizárhassanak.

A fideszes képviselő visszautasította az ELMŰ-nek a rezsicsökkentéssel kapcsolatban minden fogyasztónak eljuttatott, szerinte "nyíltan politikai tartalmú" levelét, valamint közölte azt is: nem fogadják el Főtáv napokban tett bejelentését sem, amely arról szólt, hogy a januári számla a 10 százalékos díjcsökkenés ellenére magasabb lehet, mert a hideg miatt nőtt a hőfogyasztás. Németh Szilárd bejelentette: az ELMŰ levele és a Főtáv bejelentése kapcsán soron kívüli vizsgálatot kér a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságtól, és a Magyar Energiahivataltól.

Szociális közműszolgáltatás?

Az ülés első napirendi pontja ezek után a határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló vitája volt - vagy inkább nagyívű beszédek sorozata a nemzetről, minimális lényegi felszólalással. Ezután visszatértek az energiaügyekre: a "szociális közműszolgáltatás kialakítása érdekében egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról" címet viselő törvényjavaslat általános vitája szinte egész délután tartott. Az előterjesztők közül Zsigó Róbert fideszes képviselő azt mondta: a szociális közműszolgáltatás kialakításának célja a hazai energiaszolgáltatók erőfölényes piaci helyzetéből adódó fogyasztói adminisztratív és anyagi terheinek csökkentése, azzal, hogy ezen terhek jelentős részét a szolgáltatók legyenek kötelesek átvállalni.

A javaslat fontos részének tartotta, hogy a szolgáltatók megfelelően hozzáférhető, valódi ügyintézésre alkalmas irodát működtessenek. Emellett a javaslat szerint a szolgáltató negyedévente ingyen köteles lenne leolvasni a mérőórát, akár este 20 óráig is. Közölte: az indítványban rendelkeznek a társasházak villamosenergia-szolgáltatásból kikapcsolásának megnehezítéséről, a szolgáltatásminőséggel kapcsolatos rendelkezések megerősítéséről, illetve a különdíjas szolgáltatások egy részének ingyenessé tételéről is. Szerinte a javaslattal erősödhet a fogyasztók védelme, könnyíthetők a magyar családok helyzete.

Az MSZP-s Göndör István arról beszélt: ez a javaslat még mindig nem állítja helyre azokat a fogyasztói kedvezményeket, amiket 2011 előtt a törvény erejével biztosítottak. A képviselő szerinte átgondolatlanul fogalmazták meg a javaslatot - szerepel például benne az "ingyenes szolgáltatás díjának megállapítása" kitétel is. A KDNP-s Spaller Endre szerint pedig felmerült, hogy valami nincs rendben a szolgáltatókkal, például azért mert túl sok pénzt visznek ki az országból. Hangsúlyozta: a kormány azon lesz, hogy amit a szolgáltatók a változtatások által elveszítenek, azt ne tudják más csatornákon visszanyerni a fogyasztóktól.

A két hosszú tárgyalás után a szociális és gyerekvédelmi program adminisztrációjának egyszerűsítéséről indult a vita, valamint a magyar területen tartózkodó külföldi fegyveres erőkre vonatkozó szabályokhoz nyúlnak hozzá. A múlt héten már megkezdődött a nem túl nagy indulatokat kiváltó vita a nemzeti fenntartható fejlődés keretstratégiájáról, akkor csak a vezérszónoki kör ment le, most addig folytatják, amíg csak akad, akinek kedve van beszélni - egy hete csak látványos szóvirágok voltak, érdemi hozzászólás kevésbé. Utolsó napirendi pontként pedig a múltba tekinthetnek vissza, a Malév és a Budapest Airport Zrt. privatizációjával, a Malév visszaállamosításával és a csőddel kapcsolatos, 2002 és 2010 közti intézkedéseket vizsgáló bizottság jelentése kerül a parlament elé.