TI: Adott a lehetőség a magyar választások elcsalására

A 2013. április 8-án elfogadott választási eljárási törvény alapján nem lehet pontosan tudni, hogy kik azok, és hányan vannak, akik levélben szavazhatnak. Ezeket az adatokat még a külképviseleten lévő szavazóköri névjegyzékek sem tartalmazzák. Annyit tudunk róluk csak, hogy külföldön élnek, és regisztráltak – közölte a Transparency International Magyarország (TI).

A törvény nem biztosítja, hogy a levélben szavazók névjegyzékét akár a pártok, akár a nemzetközi megfigyelők ellenőrizhessék. A levélben szavazók névjegyzékének adatai és a levélben szavazók tényleges száma egyaránt közérdekű adatnak minősülnek, ennek ellenére nincs garancia arra, hogy a Nemzeti Választási Iroda elég gyakran és részletesen ismertesse ezeket az adatokat – mutat rá a TI.

Mindemellett a levél útján leadott szavazatokat csak a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi, ami egy államigazgatási szerv. A jogszabály nem biztosít lehetőséget az ellenzéki pártok delegáltjait is sorai között tudó Nemzeti Választási Bizottságnak a levélben érkező szavazatok ellenőrzésére. Komoly hiányosság, hogy az elfogadott törvény nem kötelezi a Nemzeti Választási Irodát arra, hogy folyamatos tájékoztatást nyújtson a levélben érkező szavazatok számáról.

A TI szerint az, hogy a levélben szavazók névjegyzékének adatai és a ténylegesen levélben szavazók száma lényegileg titokban maradnak, választási csalásra ad lehetőséget. Nem zárható ki, hogy a levélben szavazók névjegyzékére feliratkozott, ám valójában nem szavazó választópolgárok nevében más által leadott, fiktív szavazatok is az urnákba kerüljenek. Az elfogadott választási eljárási törvény e rendelkezései veszélyeztetik a választások tisztaságát.

A választási eljárási törvényben fellelhető kockázatok mellett a kampányfinanszírozás átláthatatlansága is hozzájárulhat ahhoz, hogy a 2014-es választások eredményei megkérdőjelezhetők legyenek.

A TI felhívja a figyelmet arra, hogy a kampányfinanszírozás szabályai továbbra sem biztosítják a pártok bevételeinek és kiadásainak követhetőségét, a pártok mögött álló magánérdekek, valamint a kormányzati forrásokból fedezett esetleges kampányköltések megjelenítését. A kereskedelmi médiumokban történő hirdetések tilalma pedig súlyosan sérti az esélyegyenlőség elvét és a kormánypártok számára nyújt kedvezőbb megjelenési feltételek a közszolgálati csatornákon. Bár a vezető kormánypárt többször is ígértet tett erre, az átlátható kampányfinanszírozás megteremtésére irányuló törvényjavaslat benyújtására még nem került sor.

A közlemény szerint a köztársasági elnök ma dönt arról, hogy aláírja-e a választási eljárásról szóló törvényt vagy kezdeményezi az Alaptörvénnyel való összhangjának Alkotmánybíróság által történő vizsgálatát.