BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A multik döntése is befolyásolhatja a sikerességet

Hosszabb távon hozhat eredményt a kormány által 2010-ben meghirdetett, majd a tavaly tavasszal elfogadott külgazdasági stratégiában kiemelt szerepet kapó keleti nyitás politikája hazánk Ázsiába irányuló exportjára – derül ki egy szakértői tanulmányból. Az elemzés szerint a keleti nyitásnak rövid távon azért is lesz valószínűleg kevés hatása az Ázsiába irányuló kivitelre, mivel a kormányzatnak arra nincs befolyása, hogy az exportban meghatározó szerepet játszó multinacionális vállalatok döntéseit befolyásolja.

„Kezdeti hipotézisünk, miszerint a 2008-ban kitört globális pénzügyi, gazdasági válság lökést adhat Magyarország Ázsiába irányuló kivitelének bizonyos mértékig és ideig igaz volt, ugyanis 2009 és 2011 között a kivitel növekedése dinamikusabb volt a korábbi évekhez és más térségekhez képest, azonban tavaly az export lendülete megtört” – mondta lapunknak Éltető Andrea, az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa. A szakértő az intézet másik munkatársával, Völgyi Katalinnal együtt szerzője annak a tanulmánynak, amely Magyarország és az ázsiai országok közötti kereskedelem alakulását tekintette át 2000 és 2012 között.

Az export tavalyi visszaesését jelentős részben a kivitelben meghatározó szerepet játszó multinacionális vállalatok döntései okozták. Az Ázsiába irányuló exportban jelentős volumenű egy-egy jól meghatározott termékcsoport, nevezetesen a telekommunkációs berendezések, mobiltelefonok kivitele, amelynek mértéke tavaly jelentősen visszaesett. A Nokia ugyanis jelentősen csökkentette komáromi gyárának kapacitását, miután a telefonokat összeszerelő egységeket dél-koreai és kínai gyárába telepítette át. Emellett a Flextronics is leépítést hajtott végre.

„A keleti nyitás stratégiának rövid távon valószínűleg kevés hatása lesz az Ázsiába irányuló kivitelre, hiszen a magyar-ázsiai kereskedelem is jellemzően a multinacionális vállalatok nemzetközi láncaiba integrálódott, illetve a kormányzatnak arra nincs befolyása, hogy a multinacionális vállalatok döntéseit befolyásolja” – mondta Éltető Andrea.

A szakértő mindamellett kiemelte: hasznosnak tartja a keleti nyitás meghirdetését, miután annak fő célja a kkv-k külpiacon történő érvényesülésének segítése. Az európai gazdasági válság miatt az EU más tagállamai is arra törekednek, hogy új piacokat találjanak a világ feltörekvő piacain. Ez megfigyelhető a többi visegrádi ország esetében is, ahol szintén kidolgoztak valamiféle exportösztönzési stratégiát. A visegrádi országokat Magyarországhoz hasonlóan is az jellemzi, hogy deficites az Ázsiával folytatott külkereskedelmük, aminek a jelentős kínai import az oka. Emellett hasonlóan hazánkhoz exportjukban meghatározó a multinacionális vállalatok szerepe, bár ez Lengyelország esetében kevésbé jellemző.

Éltető Andrea és Völgyi Katalin tanulmánya a Visegrádi Alap által támogatott “Trade with Asia” (11220101.sz. ) kutatási projekt keretében készült el. A projekt keretében Magyarországhoz hasonlóan a többi visegrádi országban is készültek hasonló tanulmányok. Az angol nyelvű tanulmány itt olvasható

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.