Párizsba vágyik a gazdag kínai

Gazdagnak lenni Kínában egyre szórakoztatóbb, ám egyáltalán nem biztos, hogy ez a móka egy életre szól. A leggazdagabb kínaiakat felsoroló lista 1999-es indulása óta több tucatnyi üzletember került börtönbe, köztük a valaha a leggazdagabbként számon tartott Wong Kwong-yu, a műszaki cikkeket gyártó Gome volt vezetője.

A hatóságok ténykedése azonban nem csak itt érezteti hatását. A pártvezetésben bekövetkezett irányváltás hatott a vezetők fogyasztására is: a luxustermékek vásárlásának tudatos visszafogása miatt a fő kínai luxusmárkaként ismert Moutai népszerűsége jelentősen csökkent – derül ki a helyi gazdagok (tízmillió jüannál, vagyis 370 millió forintnál nagyobb személyes vagyonnal rendelkezők) körében végzett felmérésből. A Kínában 1800 jüanért árult pálinka fő fogyasztói korábban az állami tisztviselők voltak, az ital hivatalos ajándéknak számított, amelynek többségét eleve csak egy privilegizált réteg vásárolhatta meg. A nagyzolás visszafogása miatt azonban úgy tűnik, már ők sem.

Hasonló a helyzet az órákkal: míg korábban minden harmadik kínai gazdag gyűjtött karórákat, mára ez a szenvedély alábbhagyott. Nem véletlen: az elmúlt időszakban egyre több tehetős kormánytisztviselőt értek vádak a borsos árú kiegészítő miatt, sőt, Sehnszi tartomány egyik vezetőjének az állásába került, hogy egy 300 ezer jüanért árult karórával a karján fotózták le.

A Hurun felmérésében legnépszerűbbként megnevezett márkák listájából látható ugyanakkor, hogy a fogyasztás a megfizethetőbb árú termékek felé mozdult el, elég például az Apple térnyerését figyelni. A trendnek ellentmond ugyanakkor a Hermes elképesztő népszerűsége Kínában. A francia márka főleg híres, tízezer dolláros Birkin-táskájával hódította meg az ázsiai ország piacát. Az is szembetűnő, hogy miközben a Moutai a férfiak által kedvelt márkák listáján a 13-ik helyre szorult vissza, bekerült az első tízbe a Chateau Lafitte – a francia borok a jelek szerint lehagyják a kínai pálinkát.

A kínaiak franciamániája azonban nem csak a bevásárlóutcák kirakatában tükröződik, külföldi útjaik kedvenc célpontja is a nyugat-európai ország. A listán második továbbra is az Egyesült Államok (ezt részben az magyarázza, hogy gyermekeiket leginkább ide küldik tanulni), a harmadik helyen azonban Ausztráliát Szingapúr váltotta fel. Általában elmondható, hogy egyre szívesebben választanak európai célpontot, a tízes listán öt ilyen ország is található. A kínai-japán szigetvitára vezethető ugyanakkor vissza az, hogy Japán kiesett a tíz legkedveltebb célpont listájáról.

Általában elmondható, hogy a kínai gazdagok kedvenc hobbija az utazás; a Hurun felmérésében a válaszadók csaknem húsz százaléka választotta ezt. Legszívesebben azonban nem Párizsba látogatnak, hanem Szanjába. A dél-kínai Hainan sziget déli csücskén fekvő várost csupán az ezredforduló környékén kapták fel, így a „kínai Riviéra” nem csak trópusi klímája miatt népszerű a milliomosok körében, de kedvelt befektetési célpont is szállodaépítéshez, új üzletek nyitásához.

Az utazás tehát nem csak hobbi az üzletemberek számára, amit az is jelez, hogy havonta átlagosan 9,2 napot töltenek otthonuktól távol – három nappal kevesebbet, mint három éve.

Ami a sportot illeti, a kínaiakat még nem ragadta el teljes mértékben a nyugati üzletemberek golfmániája. Ők legszívesebben úszni járnak, és gyorsan nő a lovaglás népszerűsége a körükben.

A Hurun rámutatott a kínai milliomosok életének árnyoldalaira is. Kiderült például, hogy jóval kevesebbet alszanak, mint átlagos honfitársaik: míg utóbbiak átlagosan 8,4 órát, a gazdagoknak csak 6,6 órányi pihenés jut naponta. A növekvő elfoglaltságok magánéletük egyéb területeire is kihat. A Hurun szerint a gazdag nők – átlagéletkoruk 37 év – több mint harmada él egyedül.