Pénzügyi szektor: számos változás jön az új polgári törvénykönyvvel

Két finanszírozási ügylet; a faktoring és a lízing nevesítve is megjelenik az új Polgári törvénykönyvben, megszűnik például a takarékbetét, ezentúl fizetésiszámla-szerződésnek hívják majd a bankszámlaszerződést, illetve megjelenik a fizetési megbízási szerződés. A számlavezetőt a szolgáltatásához kapcsolódó követelései biztosítékául törvényes zálogjog illeti meg a számlajogosult számlakövetelése felett, vagyis a bank a befolyó fizetések terhére új jogosítványhoz jut követelésének kielégítésére.

A hitelbiztosítékok köre jelentős változáson megy keresztül; a megszűnő jogintézmények, mint a vagyont terhelő és önálló zálogjog, az óvadék – amely a zálogjogon belül kerül szabályozásra –, valamint a fiduciárius biztosítékok mellett fontos új elemekkel gazdagodik a szabályozás. Ezek közé tartozik a fogyasztói zálogszerződés, a hitelbiztosítéki nyilvántartás, a zálogjogosulti bizományos, a garanciaszerződés és a szerződés átruházás lehetősége.

Kiemelt szerepe lesz a hitelbiztosítéki nyilvántartásnak, amely az ingatlanokon és a más lajstromban nyilvántartott ingó dolgokon és jogokon fennálló jelzálogjogokon kívüli egyéb zálogjogokat hivatott rögzíteni. Az internet alapú nyilvántartással megnő a felek tájékoztatási, adatbeviteli szerepe. Mindez a pénzintézeteket komoly kihívás elé fogja állítani, hiszen egy törlést kérő zálogkötelezett elektronikus kérelméről a jogosultnak 30 napon belül nyilatkoznia kell: ha ezt elmulasztja, akkor törlésre kerül a zálogjog. Problémát okozhat, hogy egyes bankoknak több magánszemély képviselője lehet a rendszerben, míg egyes magánszemélyek esetleg több bank képviselőjeként jelenhetnek meg. Mindezen kérdések kezelése a nyilvántartás részletszabályainak ismeretében a jövő egyik fontos feladata lesz.