A bölcsődei dolgozók is béremelést követelnek

„Megelégelve a helyzetet, bejelentjük, hogy szervezetünk csatlakozik a szociális területen szerveződő érdekképviseletek béremelésért folytatott harcához, nyomásgyakorló akcióihoz” – közölte a Balog Zoltánnak írt nyílt levelében a Bölcsödei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ).

Az emberi erőforrások miniszterének leírták, hogy korábban folyamatosan tárgyaltak a közalkalmazottak, ezen belül a szociális ágazatban foglalkoztatottak bérügyeiről. A béremelésre vonatkozó kérésüket azonban türelemre intették, kérésükre nemet mondtak.

A BDDSZ elnöke közölte, hogy 2008 óta nem volt emelés a közalkalmazotti illetménytáblában. Szűcs Viktória szerint szakágazatukra vonatkozóan a minimálbér és a szakmunkás bérminimum 65 fizetési osztályban mossa egybe a béreket és tünteti el az életkor és az iskolázottsági szint alapú bértáblában a különbségeket, mely hatalmas bérfeszültségeket okoz. A bölcsődei dolgozók illetménye a minimálbér és a szakmunkás bérminimum környékén stagnál. Jövedelmi viszonyuk is valamennyi ágazat közül a legrosszabbak közé tartozik: 20-25 év közalkalmazotti jogviszony után nettó 100 ezer forintot jelentősen alulmúló illetményt visz haza a bölcsődei dolgozók 80 százaléka. 2013-ban, egy bölcsődei kisgyermeknevelő érettségire épülő felsőfokú szakképzettség mellett pályakezdőként, illetve 27 éves közalkalmazotti jogviszony után is havi bruttó 114 ezer forintot kap (nettó 71 ezer Ft), amely megegyezik a szakmunkás bérminimum idei összegével.

Szűcs szerint az elmúlt évek alatt összességében az ágazatban dolgozók több mint 20 százalékos reálkereset veszteséget szenvedtek el. Kiemelte: a tranzakciós adó mellett a 2011-ben bevezetett egykulcsos adórendszer is sújtja őket. A BDDSZ elnöke arra is emlékeztetett, hogy bérkompenzációs rendszerrel – hol kormányzati szándék, hol végrehajtásból eredő munkáltatói hibás adatszolgáltatás miatt – számtalan probléma merül fel, melynek miatt a dolgozók nettó illetménye a kompenzáció ellenére csökkent. A BDDSZ azt is sérelmezi, hogy először lecsökkentették, majd megszűntették a szociális továbbképzés és szakvizsga normatív támogatását. A kreditpontos továbbképzés kötelező maradt, a kötelező továbbképzés részvételi díjának és a útiköltségének finanszírozását azonban a dolgozókra terhelik.