Az Economist a rettegő magyar romákról írt a gyilkosságok kapcsán

A brit hírmagazin felidézte a 2008-2009. évben lezajlott gyilkosságokat, amelyek rettegéssel töltötték el a magyarországi (800 ezresre becsült) cigány lakosságot. A gyilkosok 14 hónapon át szabadon tevékenykedhettek, a rendőrség munkáját hozzá nem értés és - roma aktivisták szerint - a nyomozás során mutatott lanyha igyekezet jellemezte. Az elkövetőket végül csak az amerikai FBI-tól érkezett szakértők segítségével sikerült elfogni - emlékeztetett a The Economist.

A továbbiakban felidézte: a magyar kormány európai léptékű romaintegrációs stratégiát dolgozott ki, amellyel kiérdemelte az Európai Bizottság dicséretét. Aktivisták szerint azonban Magyarországnak - akárcsak szomszédainak - "csupán a szája jár". A roma családok gyermekeit sokszor szellemi fogyatékosnak minősítik, akkor is, ha nem azok. A roma gyerekek mintegy fele külön iskolákba jár, ahol alacsonyabb színvonalú oktatásban részesül - állítja Újlaky András, az Esélyt a Gyermekeknek Alapítvány munkatársa. Ez a szervezet emiatt pert indított számos helyi önkormányzat ellen. A szegregációt megbélyegző bírósági ítéleteknek azonban a hatóságok nem szereznek érvényt, jóllehet Hódmezővásárhelyen - ahol megszüntették a szegregált oktatást - nagy sikerrel járt az intézkedés.

Tisztességes oktatás nélkül a romák soha nem fognak tudni javítani a helyzetükön. Várható élettartamuk ma 10-12 évvel rövidebb a nem roma lakosságénál, ami az emberi képességek hihetetlen pazarlását jelenti - írta végezetül a The Economist.