Az új Puskás Stadion is pályázik a 2020-as foci Eb egyik helyszínére

Pályázunk a 2020-as Európa-bajnokságra is, amelyen azt gondolom, eséllyel indulunk, ugyanis Európában kevés olyan stadion lesz, mint a Puskás" – közölte Csányi Sándor a Sport TV Sportgazdaság című műsorában. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ)elnöke azt is elmondta, hogy szeptemberig kell tájékoztatni az Európai Labdarúgó-szövetséget (UEFA)a pályázati szándékról, májusig kell ténylegesen pályázni, majd jövő szeptemberben születik majd meg a döntés. Az UEFA tervei szerint a 2020-as Eb-t nem egy vagy két rendező országban, hanem több európai városban rendeznék meg. Csányi elmondta, hogy a tervek szerint 2017-re (70-90 milliárd forintból) elkészülő új nemzeti sportaréna a Bajnokok Ligája és az Európa Liga döntőjére is pályázni fog egy év próbaidő után.

Csányi szerint, aki nem szereti a szerethető jelzőt a nemzeti tizenegy kapcsán, a válogatottnak nagyobb esélye van sikeresen szerepelni, mint a klubcsapatoknak. Úgy vélte, hogy az akadémiákból minden évben kikerülnek olyan tehetséges játékosok, akiknek minden esélyük megvan arra, hogy nemzetközileg is ismert futballisták legyenek. Úgy vélte, hogy a magyar futball sorsát jelentősen befolyásolja majd a jövő heti Románia elleni világbajnoki selejtező mérkőzés Bukarestben. A válogatott sorsát A klubfutball azonban jelentősen függ a gazdasági helyzettől. „Be kell látnunk, hogy a magyar gazdaság mérete egyelőre nem versenyképes akár az osztrákkal sem” – mondta az MLSZ elnöke. Magyarországon viszonylag kevés cég szponzorál csapatokat, pont azok a vállalatok, akiknek nagy ügyfélköre van (telekommunikáció, energia, kiskereskedelmi láncok, biztosítók), ezek különféle extra adókat fizetnek, és nem azt keresik, hol tudnának szponzori pénzeket elkölteni."

A műsorban a Chello Central Europe Zrt. (CCE), valamint a Sport TV vezérigazgatója elmondta, hogy a csatorna már öt éve meghatározó szerepet vállal a magyar labdarúgásban, évente milliárdos nagyságrendű összeget invesztál a hazai futballba, ezzel talán a legjelentősebb gazdasági szereplő. Málnay B. Levente hangsúlyozta, a CCE/Sport TV további négy évre a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal (MTVA) közösen mutatja be a hazai bajnoki meccseket, melyek közvetítése népszerűbb a spanyol bajnoki mérkőzéseknél is. Jelezte, a nemzetközi összehasonlításokban a helyszíni jegyeladásban áll a legrosszabbul Magyarország. A Sport TV saját eszközeivel próbál ezen segíteni, például a Családbarát stadion-projekttel.

„Valóban magas a közvetítési jogokért járó pénz, de arányaiban kevesebb, mint külföldön” – mondta Csányi. Szeretnének magasabb bevételt szerezni a sportfogadásból, mert az a klubokat illeti meg, mivel a tartalmat, a mérkőzéseket ők adják. A törvény már elkészült ezzel kapcsolatban.

Málnay B. Levente szerint a sport prémiumtámogatást igényel és érdemel, ez itthon hiányzik. Az Egyesült Államokban az összes adó közül a sportcsatornák mintegy 3 százalékos nézettségi aránnyal rendelkeznek,azonban a sportadókon elköltött reklámköltések aránya már 13-17 százalék. Magyarországon szintén 3 százalék a sportcsatornák nézettségi aránya (ebből piacvezető 2 százalékkal a Sport TV csatornái), de a reklám költések aránya már csak 1 százalék. „Nem tudtuk még meggyőzni a reklámszakmát arról, hogy a sport prémiumot érdemel” – mondta Málnay.

A Sport TV befektetéseiről szólva közölte, hogy miután tavaly elindították a Sport1-et HD-ben, a jövő év folyamán el akarják indítani a Sport2 adását is HD-ben.

Csányi Sándor a műsorban reagált Muszbek Mihálynak, a korábbi Magyar Labdarúgó Liga volt elnökének azon kijelentésére, amely szerint a nyári átigazolási időszakban az NBI-es klubok egyharmaddal többet költenek a tényleges bevételüknél. A sportközgazdász szerint a magyar élvonalbeli csapatok éves bevételi költségvetése 11,5 milliárd forint, addig a liga teljes adósságállománya 12 milliárdot tesz ki. Szerinte az lenne az ideális megoldás, ha a csapatok megnéznék, hogy mennyi biztos bevételre számíthatnak egy-egy idényben, majd ehhez képest csak 60-70 százalékos kiadási tervet készítenének. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2014-től már csak olyan csapat indulhat majd a nemzetközi kupákban, amelyik fair-play a sportgazdaságban.

Csányi szerint Muszbek tanulmánya valós adatokat tartalmaz, de rossz következtetéseket von le. A számok ugyanis az NBI-es klubok mérlegeiből származnak, melyben évtizedek óta cipelt rendezetlen adatok is voltak. Több éve nyilvántartottak olyan értéknek minősített eszközöket, amelyeknek már nulla forint volt az értéke. Az MLSZ kötelezte a klubokat a licenszeljárás részeként (mely a nemzetközi kupainduláshoz is szükséges), hogy tegyék rendbe a könyvelésüket. Az UEFA egyébként nem csak a klubokat zárhatja ki a kupákból, hanem az MLSZ-t is megbüntetheti. A klubok többsége már átállt az ekho-s fizetésekre, Csányi szerint már csak egy-két olyan akadhat, ahol nem szabályszerűen fizetik a játékosok béreit. Az MLSZ-en belül is az átláthatóságra törekednek mivel hatalmas pénzek folynak át a szövetségen a profi és az amatőr klubok felé. Az átláthatás pedig a szponzoroknak is fontos feltétele, hogy támogatást nyújtsanak.

Az MLSZ elnöke örül annak, hogy most jelentős állami pénz áramlik a sportba, de arra emlékeztetett, hogy erre a korábbi 20 évben viszont nem volt példa. Kiemelte, hogy a magyar labdarúgásból 5 milliárd forint került adó formájában az államkasszába. Egy válogatott meccs megrendezése például mintegy 20-30 millió forint, melyből 10-11 millió az állam bevétele. Jelentős áfa-bevétele van még az államnak az ideérkező csapatok és szurkolóinak költéseiből is.

Csányi azt is elmondta, hogy változtattak a versenykiíráson. Az NBI-ben induló csapatok 25-ös keretében legalább 8 magyar nevelésű játékosnak kell lennie, ami azt jelenti, hogy 17 és 22 éves kora között legalább 3 évet Magyarországon kellett játszania. Ez a szám a következő bajnoki évadban 12-re, majd azt követően 13-ra nő. A televíziós bevételek 15 százalékát, azaz 383 millió forintot  az MLSZ majd aszerint fogja szétosztani, hogy  a 23 év alatti játékosok hány percet töltenek majd a pályán. a jelenlegi osztás alapján lenne olyan csapat,a mely csak 2 milliót kapna, s lenne olyan, amely akár 66 milliót is. 2014-től újabb szigorítás lesz, mivel a 23-as korhatárt 21-re szállítják le. Alsóbb osztályokban is szigorítanak, NBII-től egészen megyei szintig, mivel ezeken a szinteken is játszanak külföldiek. Nem kapnának támogatást a külföldieket játszató kisebb klubok, s a tao-támogatásból is csak maximum 3 milliót használhatnának fel.

Csányi jó trendnek tekinti, hogy nőtt a fiatal játékosok száma az NBI-ben. A jelenlegi bajnoki keretekben 108 U23-as játékos van, s mintegy 80-an játszanak is. Az U21-es játékosok száma pedig 36 a keretekben, közülük 26-an már pályára is léptek. Az MLSZ elnöke szerint szükséges a magyar játékosok arányát növelni. Az utánpótlásban bevezették az UEFA Grassroots C-képzést, de az utánpótlás elit képzést is befogják, hogy az akadémiákon és mindenhol kiváló edzők képezzék a fiatalokat.

Az MLSZ elnöke jelezte, hogy a beléptető-rendszernél nagy felháborodás volt a szurkolók részéről az adatok leadása miatt, pedig csak a nevet és a születés idejét kellett közölni, a lakcímet már nem. A klubok közül néhol együttműködnek, néhol szabotálják, de nekik is be kell állniuk idővel a sorba. A szurkolóknak pedig kell fogadni a nemzetközi sztenderdeket a regisztrációval kapcsolatban, mert a klubok vagy a válogatott ihatja meg a levét. Le kell a szurkolókat szoktatni a rasszista, gyűlölködő megnyilvánulásokról.

Csányi hangsúlyozta, hogy 2012-ben megállt a pályaszám csökkenése, miután az elmúlt 20 évben mintegy 1000 pálya szűnt meg. Építések, felújítások indultak el, 1800 egyesület kapott tao-támogatást. AZ MLSZ 10 éves stratégiája, hogy 800-1000  pálya épül majd. idén 108 pálya fog épülni, ebből 18 lesz nagypálya. Pályázhatnak a iskolák, az önkormányzatok, a klubok is. Az építések költségének 70 százalékát az MLSZ állja, 30 százalék az önrész. Sok pályázónak ez is nagy összeg, ezért a számukra kár 90 százalékot is átvállalhatnak.

Az amatőr futballt úgy támogatják, hogy a versenyeztetési költségek (például bírók, pályahasználat)90 százalékát az MLSZ állja. Csányi kiemelte hogy közel 1000-rel nőtt az MLSZ versenyrendszerében résztvevő csapatok. Egyes településeken 10-20 év után lett újra labdarúgó csapat. Nőtt az igazolt játékosok száma, de még elmarad a csehországi 600 ezertől, ennek az alig harmadánál tartunk.