Devizahitelek: a Kúria végleg eldöntötte a csatát?

A devizahitelesek szerződéseinek jogi megítélésével kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban, amelyek közül az egyik legsúlyosabb az, hogy a Kúria 2013. július 4-ei elhíresült döntése az adósok és a bankok „csatájában” akárkinek is a győzelmét hozta volna – állítja Tolnai Zsolt, a Réti, Antall és Társai PwC Legal együttműködő ügyvédje.

Ez az ítélet egy konkrét hitelszerződésről szóló perben született, amelynek jogilag nem is lehetett olyan kimenetele, hogy a devizahitelesek mindannyian mentesülnek a teljes törlesztés, vagy akár csak az árfolyamrés terhei alól. Ugyanígy azt sem eredményezhette volna, hogy onnantól a bankok hitelszerződései egytől egyig jogszerűek.

A modern igazságszolgáltatás jogszolgáltató – és nem „igazságot” tevő – jellege, a szigorú precedensjog hiánya, a hitelszerződések tartalmának ezernyi változata, illetve a devizahitelezés alatt is gyakran változó jogi környezet folytán csak a devizahitelek egy szűkebb része kapcsán lett valamelyest tisztább a jogi helyzet. A felfokozott közhangulatban azonban a jogi részletek könnyen elsikkadnak, aminek egyenes következménye lehet az, hogy győztest hirdetnek ott, hol csata sem volt.