Hány tanár került utcára?

„Az iskolákat érintő átszervezések, összevonások miatt talán több száz pedagógus veszíthette el munkáját a legutóbbi tanév után” – nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Mendrey László elmondta, hogy a kormányzat kényesen ügyelt arra a választások előtt, hogy az átszervezések miatt ne legyenek jelentős elbocsátások. Erről nincsenek is pontos adataik, de más okok miatt szerinte ennél jóval több pedagógus került utcára.

A PDSZ vezetője közölte, hogy a tankötelezettség korhatárának leszállítása, a közismereti tárgyak számának csökkentése, és a kényszernyugdíjazások miatt közel 10 ezerrel kevesebb pedagógus fog dolgozni szeptembertől, mint az előző tanévben, de pontos adatok októberben lesznek. Mendrey elmondta, hogy 2600 nyugdíjas nem dolgozhat tovább az oktatásban és a helyüket sem tölthették be másokkal, a szakképzés átszervezésével kapcsolatban pedig egy korábbi tanulmány 7-8 ezer főt említett.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) lapunknak azt jelezte, hogy az átszervezések nem jártak pedagógus elbocsátásokkal. Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára (megismételve Hoffmann Rózsa államtitkár korábbi nyilatkozatait) az MSZP-s Sós Tamás írásbeli kérdésére azt válaszolta, hogy a Klik nem tervez elbocsátásokat. Létszámcsökkenést a nyugdíjazás miatt felmentett pedagógusok státuszainak zárolása eredményezhet az oktatásban, ezt a létszámot korábban 3000 főre becsülték.

Sós egy másik kérdése azt firtatta, hogy hány iskolát zárnak be szeptembertől. Doncsev közölte: az emberi erőforrások minisztere országosan 606 döntést hozott meg május végén, amely összesen 456 intézményt érintett. Ez a szám nem tartalmazta a szakképző iskolákat érintő átszervezéseket, és az augusztustól a vidékfejlesztési tárcának átadandó 45 intézményt (a honvédelmi tárcához is kerül egy iskola). Kiemelte: egyetlen egy intézmény sem szűnt meg jogutód nélkül.

A Klik jelezte: átszervezés alatt (ami nem jelent iskolabezárást) azokat az eseteket értik, amikor változik a fenntartó, vagy intézmény-átalakítás történik egyesítéssel, esetleg szétválással, de ide tartozik a művészeti iskolákban a tanszakindítás vagy megszüntetés is.

A PDSZ elnöke elmondta, hogy a kormányzattal vitájuk van, hogy mikor érdemes még fenntartani egy intézményt, mivel ők nem csak a gazdaságossági, hanem a pedagógiai szempontokat is figyelembe veszik. Mendrey szerint 15-18 fős osztálylétszámokkal is érdemes működtetni egy iskolát, a kabinet szerint viszont 23 fős osztálylétszámokkal gazdaságos a fenntartás.

Négy településen (Medgyesbodzás, Gáborján, Mezőkomárom, Nyírderes) az önkormányzat kérelmezte, hogy a településen az alsó tagozat szeptemberben újraindulhasson. Szeptembertől három nemzetiségi önkormányzat (román, szerb, szlovák) fenntartásába is kerül intézmény.

Menekülés az egyházakhoz

Az összesen beérkezett 35 kérelmezett közül 21 nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogát veheti át az egyház. A PDSZ elnöke szerint az egyházi fenntartás egy menekülési útvonal volt azokon a főként kistelepüléseken, ahol már fennállt az iskola bezárásának a lehetősége. „Itt gyakran az iskolavezetők keresték meg az egyházakat, akik több normatívát kapnak az állami intézményeknél” – mondta Mendrey László. Iskolák főként a katolikus egyházhoz kerültek, de vett át az iskolát a református egyház, a Hit Gyülekezete, a Baptista Szeretetszolgálat és a (katolikus) Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó is.