Nem "öngyilkos nemzet" a magyar

A nyolcvanas évek második felétől csökken Magyarországon az öngyilkosságok száma, a tendencia a gazdasági válság ellenére töretlen. A KSH-statisztikák szerint míg 1990-ben még 4133-an vetettek véget önkezükkel az életüknek, a legfrissebb, 2012-es adatok már mindössze 2350 esetről számolnak be. A csökkenés mindkét nemnél, minden korosztályban és az ország egészére jellemző, ugyanakkor az Alföldön élők szuicid hajlama kétszer nagyobb, mint az ország nyugati felén élőké. Összességében, európai összehasonlításban Magyarország még mindig az élen jár az önsértés e formájában, ennek ellenére nem indokolt öngyilkos nemzetnek nevezni a magyart, a szuicid hajlam ugyanis korántsem jellemző az egész országra  – magyarázza Zonda Tamás öngyilkosság-kutató.

A pszichiáter rámutatott: az ország öngyilkosság-gyakoriság szempontjából egy, nagyjából Nyíregyházát Péccsel összekötő képzeletbeli ívelt vonallal kettéosztható. Ettől észak-nyugatra alacsonyabb, dél-keletre magasabb az önpusztítási hajlandóság, stabilan dacolva minden politikai, gazdasági, társadalmi hatással. Egy csaknem 150 éve fennálló jelenséggel állunk szemben, amiben még a határmódosítások sem hoztak változást: az elcsatolt régiók lakosai is ugyanazt a fokozott öngyilkossági hajlandóságot mutatják. Zonda Tamás azt mondja, mindenképpen szükséges lenne felderíteni e területi különbségek okát, mert ma csak sejteni lehet, hogy ebben elsődlegesen a családi mintáknak, a gyengébb megküzdési képességnek, az elégtelen indulatkezelésnek lehet szerepe.

De ahogyan erre, egyelőre az öngyilkosságok számának csökkenésére sincs magyarázat. Bár sokan állítják, hogy a korszerű depresszióellenes szerek elterjedése az egyik fő ok, Zonda Tamás szerint erre nincs kellő bizonyíték. Egyrészt nem ismertek e gyógyszerekre vonatkozó rendelési adatok, hogy a betegek kiváltották és előírás szerint szedték a készítményeket. Másrészt a betegek negyede nem reagál ezekre a szerekre, harmadrészt a csökkenő tendencia már ezek széles körű bevezetése előtt elindult, ráadásul nem csak depressziósok fordulnak önmaguk ellen.

A pozitív tendenciák ellenére van az öngyilkosságokkal kapcsolatban egy kevésbé kedvező hír is, ez pedig az, hogy megszaporodott az úgynevezett violens elkövetők száma. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedben relatíve többen választották az öngyilkosság biztosabb formáit, az önakasztást, a magasból ki- vagy a vonat elé ugrást, a fegyveres elkövetést. Ami arra utal, hogy valóban elszántakat a megelőző rendszer nem éri el.

A déli népekre a legkevésbé jellemző

Az 1980-as évek közepe-vége óta egész Európában kevesebb az öngyilkosság. Az EU-ban százezer lakosra 2000-ben még 11,8, míg 2010-ben már 10,2 öngyilkosság jutott. Uniós összehasonlításban Magyarország még mindig az egyik negatív rekorder: két évvel ezelőtt százezer lakosból nálunk még 21,7-en vetettek önkezükkel véget az életüknek. A hazai adatnál mindössze egy helyen, Litvániában (29,4) jutott több öngyilkos százezer lakosra. Az öreg kontinensen egyébként a legkevésbé a görögök (2,9), a ciprusiak (3,8), és a macedónok (5,7) szuicid hajlamúak.

2. Magyarország 21,7

3. Lettország 18,2

4. Szlovénia 17,2

5. Finnország 16,8

*százezer lakosra jutó esetek száma, 2010

Forrás: Eurostat -->