Hajléktalankérdés: Tarlós a kommunista terror éveire emlékeztető javaslatról írt

Tarlós István a csütörtöki Metropolban azt írta, hogy a Város Mindenkié szervezet javaslata – ami az évek óta üresen álló lakások szociális alapon történő kiadását és megadóztatását kéri – a főpolgármestert a kommunista terror éveire emlékezteti.

Papp Csaba, a Város Mindenkié aktivistája lapunknak elmondta, olyan átfogó lakhatási programot követelnek az önkormányzatoktól és a kormányzattól, amely megelőzi a tömeges hajléktalanságot. A javaslat az alacsony jövedelmű embereknek is elérhetővé teszi a megfizethető lakhatást. Ennek egyik első lépése az üresen álló önkormányzati lakások hasznosítása, és a magántulajdonú üres lakások szociális alapú kiadásának ösztönzése.

Tarlós cikkében azt is megemlíti, hogy 6200-6900 férőhely van biztosítva a fővárosban a hajléktalanok részére. Papp Csaba szerint ez a szám még mindig nem elegendő, hiszen több mint 8 ezer hajléktalan él a városban, és ez a szám a szociális otthonokban elhelyezettek miatt nem pontos, csak hozzávetőleges.

Tarlós hozzátette, játszóterekre, oktatási- és gyermekintézmények környékére, valamint kiemelt aluljáróra kívánnak koncentrálni; vagyis ezekről a helyekről tiltanák ki a hajléktalanokat.

Tarlós István egy tavaly szeptemberben közétett interjújában a Város Mindenkié szervezetnek azt nyilatkozta, a fővárosnak alig van bérlakása. "Ami a magánlakásokat illeti, azt gondolom, hogy nem vita közöttünk, hogy magántulajdonban lévő üres lakásokba hatóságilag hajléktalan embereket költöztetni" – mondta akkor Tarlós. Továbbá az üres lakásokra kivethető adó-javaslatra azt válaszolta: rossz helyen kopogtatnak, mert mi jogalkalmazók vagyunk, nem jogalkotók. És ilyen adónem a helyi adók között nem szerepel. Ilyen adót ma az önkormányzatoknak nem áll jogukban kivetni, ez jogszabály-módosítást igényelne.

Papp Csaba hangsúlyozta, hogy az üres lakások megadóztatás Nyugat-Európában már bevett és jól működő modell, majd megjegyzi, Kőbányán önkéntesek segítségével 2 felújított lakást is át tudtak adni az arra rászoruló embereknek, ami azért hatalmas előrelépés, mert korábban ehhez fogható nem volt Magyarországon.

Varga Ágnes, a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezet szociális szakmai igazgató-helyettese lapunknak azt nyilatkozta: a szűkös lehetőségeknek és az újszerű programnak tudható be az, hogy nem indult program az üres lakások és irodák átadását illetően. Hozzátette, valószínűleg az is aggodalomra ad okot, hogy aki tartósan, hosszú ideig élt az utcán, az nagyon nehezen szokik vissza a normál, emberi körülményekhez, ami kételyekhez vezethet mind az önkormányzat, mind a kormány döntésében.

Arra a kérdésünkre, hogy mi történik akkor, ha egy túlzsúfolt szállóra a hideg idő beköszöntével újabb és újabb hajléktalanok érkeznek, azt válaszolta, nem küldik el a hajléktalanokat, hanem biztosítanak neki akár egy széket, egy takarót, mert a krízishelyzetekben nem tehetnek mást, csak helyet adnak azoknak, akik a szállókra látogatnak.

Varga Ágnes kiemelte, nagyon nehéz kimozdítani a hajléktalanokat, az általuk megszokott helyeikről, ezért minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a szociális munkások megfelelően tájékoztassák az utcán élőket az újabb jogszabályról. A Magyar Vöröskereszt az új törvénnyel kapcsolatban aggodalmát fejezte ki, mivel annyira részletesen írják le, hogy hol lehet és hol nem tartózkodni a hajléktalanoknak, amit nagyon nehéz megfelelően ismertetni az érintettekkel.

Az ENSZ becslése szerint Magyarországon mintegy 30-35 ezer ember él az utcán. Magdalena Sepúlveda, az ENSZ rendkívüli szegénységben és emberi jogokban illetékes különmegbízottja korábban bírálta Orbán Viktor kormányát. A Spiegel Online-nak azt mondta, a tilalom erősíti a hajléktalanokkal szemben táplált előítéleteket, és a problémát nem oldja meg. „Nem lehet törvényileg arra kötelezni embereket, hogy szükségszállásokra költözzenek” - hangoztatta Sepúlveda.

A kormány idén összesen 8,2 milliárd forint normatív támogatást biztosít, és további 360 millió forint pályázati forrást nyújt több karitatív, civil, egyházi szervezet és önkormányzat segítő tevékenységéhez. Gál Gellért Ákos, a Magyar Vöröskereszt Madridi út 7-es számú hajléktalanszálló vezetője lapunknak korábban azt mondta, már szeptemberben 90 százalékos kihasználtságban működött az ő szállójuk, ami körülbelül 186 embert jelent, akik a melegebb időszakokban is a szálláson tartózkodnak.