Október 23: Varga, Kósa és Navracsics is beszédet mondott

 Nem engedünk azoknak, akik "el akarják hazudni eredményeinket, csorbítanák nemzeti függetlenségünket és megtörnék nemzeti egységünket" - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a II. kerületben tartott október 23-i megemlékezésen, szerdán.

  Az 1956-os forradalom és szabadságharc 57. évfordulója alkalmából a Széna téren, az akkori budapesti harcok egyik fő helyszínén tartott ünnepségen a tárcavezető kiemelte: együtt kell megélni az október 23-i ünnepet, és az emlékezés mellett merni kell ismét átérezni a függetlenség ízét, a szabadság érzését, a sorsunkról való döntés felelősségét.

    "Tesszük ezt, amikor politikai és gazdasági téren is ragaszkodunk függetlenségünkhöz, következetesen kiállunk a határainkon túl élő magyarság jogaiért, amikor nem teszünk engedményeket, ha a nemzeti érdekeink védelméről van szó, és amikor nyugodtan vállaljuk, hogy az unión belül is a nemzetek Európájában gondolkodunk" - hangoztatta.

    Varga Mihály elmondta: a kormány célja a társadalmi és gazdasági szempontból is sikeres ország megteremtése, "amely képes érdekeinek érvényesítésére, céljainak megvalósítására, és amelyre büszkén tekinthet minden magyar határainkon belül és kívül egyaránt".
    A miniszter hangsúlyozta: a kormány hatalomra kerülése óta eltelt idő igazolta, hogy "jó úton járunk, minden fontos gazdasági területen komoly eredményt értünk el". Az elmúlt három évben teljesen új irányt szabtak a gazdaságnak, olyan irányt, ahol a magyarok érdeke a legfontosabb - közölte. Úgy látja, ennek eredményeként Magyarország 2013-ra "túllépett a recesszión, és végre növekedési pályára, a saját lábára állt". A türelem, az együttműködés és az erőfeszítés meghozta gyümölcsét - fűzte hozzá.

    Kiemelte: az eredményeket úgy érték el, hogy végig szem előtt tartották a magyar nemzeti érdekeket, az ország "bátrabb, szabadabb, érdekeit itthon és külföldön is nyíltan képviselő" állam lett. Ez az igazi válasz 1956 szellemiségére, "mert csak az erős, sikeres nemzet lehet valóban szabad" - mondta.
    Varga Mihály úgy fogalmazott, 1956. október 23-án a forradalmárok megüzenték a világnak, hogy a magyarok szabadon, a saját törvényeik szerint akarnak élni, a sorsukat maguk akarják alakítani. Egyszerű, mégis bátor üzenet volt ez a legsötétebb diktatúra idején. Azokban, akik életüket adták a magyar szabadságért, élt a remény, hogy lesz egy jobb, szabad és független Magyarország - mutatott rá. Hozzátette: a magyarok október 23-án szabadságvágyukkal, bátorságukkal és önfeláldozásukkal világtörténelmet írtak, és 1956 azt üzeni, "nem engedünk, nem engedhetünk közös értékeinkből", mert ezzel a forradalom eszmeiségét csúfolnánk meg.

    Úgy vélte, az 1956-os események a magyarságtudatot, az összetartozás érzését és a nemzeti büszkeséget hozták felszínre. Bár vérbe fojtották a forradalmat, és később tiltották az emlékezést, ma már természetes az emlékezés joga - közölte.

    Láng Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester beszédében hangsúlyozta: október 23-án azokra a bátor férfiakra és nőkre, azokra a hősökre emlékezünk, akik a kemény diktatúra éveiben ki merték mondani, hogy elég volt, "a nemzeti összefogás emelkedett napjait" idézzük fel. Az emlékezés október 23-ra azt bizonyítja, "a szabadság, a függetlenség nemzeti akaratát nem lehet jeltelen sírokba zárni" - fogalmazott.
    Kiemelte: 1956 történelem, tanulság és példa. Napjainkban a jövő legnagyobb tétje, hogy a mai fiatalok miként érzik át, és hogyan követik a nagy elődök példáját - vélekedett.
    Láng Zsolt beszélt arról is, hogy "57 évvel a forradalom után olyan időket élünk, amikor a külső kényszertől is meg kell óvnunk eredményeinket, önrendelkezésünket, gazdasági és politikai biztonságunkat". "Éles politikai csatározások szabdalják szét erőinket", és "sokan árulnák ki ismét nemzeti értékeinket" - jelentette ki.

Kósa Lajos debreceni polgármester szerint 1956 októberének pátosza abban áll, hogy nem a lakosság, még csak nem is a munkásosztály szállt szembe az önkénnyel, hanem a nemzet.

    A Debreceni Egyetem melletti ''56-os szobornál szerdán tartott megemlékezésen a nagyobbik kormánypárt ügyvezető alelnöke azt is hangsúlyozta, hogy "a nemzet rázta le magáról a rabigát, a nemzet szállt szembe az idegen hatalommal és azok helytartóival".

    Kósa Lajos ugyanakkor rámutatott: voltak, akik Moszkvába "rohantak", hogy "szülőhazájuk rovására érvényesítsék saját, személyes érdekeiket". Így kérdőjeleződött meg Magyarországon morálisan a politikai baloldal, s mindazok, akik a nemzeti érdekek helyett idegen érdekeket szolgálnak, ennek a hagyománynak a folytatói ma is - jelentette ki a fideszes politikus.

1956 nem bukott el: azok az emberek, akik életüket áldozták a szabadság eszményéért, nem áldozatok, hanem hősök, s szüleink, nagyszüleink azon törekvése, hogy ne csak a magyar nemzet, hanem egész Európa szabad legyen, 1989-ben valóra vált - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerdán Veszprém megyei Szentgálon, az ''56-os forradalom és szabadságharc 57. évfordulóján tartott megemlékezésen.

    A közigazgatási és igazságügyi miniszter hozzátette: 1956 nem csak Magyarországot szabadította fel, hanem Kelet-Európa összes nemzetét; a magyar nemzet 1956-ban nemcsak a magyar függetlenséget harcolta ki, de a Szovjetunió összeomlását is.
    1956 számunkra erről szól: szabadságról, igazságról, függetlenségről, és az európai szabadságról, amiért a magyarok is küzdöttek - mondta Navracsics Tibor a szentgáli művelődési házban.