Nem büntetik a hiányzást a bölcsődékben

„Két–három milliárd forintnyi pluszforrásra lenne szükség a jövő évi költségvetésben, hogy az önkormányzatok el tudják látni bölcsőde működtetési feladataikat” – nyilatkozta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő elmondta, hogy a jövőre sem változó 494,1 ezer forintos normatíva helyett mintegy 1–1,1 millió forintra lenne szükség egy gyermek után egy évre.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lapunkkal közölte, hogy az állam az idén mintegy 13 milliárd forintot fordít a bölcsődei ellátás működtetésére. Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár nemrég azt közölte, hogy jövőre mintegy 30 százakkal nő a bölcsődei férőhelyek finanszírozása az idei évhez képest, melyből bért emelhetnek, beruházásokat, eszközbeszerzéseket is finanszírozhatnak majd. A forrásnövekedés annak köszönhető, hogy jövőre a beíratott gyerekek után jár a támogatás (ha nem hiányzik egy hónapban 10 napnál többet). Korábban ugyanis, ha hiányzott a gyermek, arra a napra nem kapott pénzt az önkormányzat, viszont a fenntartási költségek nagy részét a bért, a járulékokat, a rezsit akkor is ki kellett fizetni. Az Emmi közölte, hogy jövőre a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása után differenciált finanszírozás valósulhat meg és a kedvezményes gyermekétkeztetésre is lesz állami támogatás, ami szintén növeli a bölcsődékre fordított összegeket.

„Mindig ki kellett egészíteni a településeknek az állami normatívát, jelenleg mintegy 60-70 százalékkal kell pótolni” – nyilatkozta lapunknak a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke. Szűcs Viktória elmondta, hogy a költségek 10 százalékát fedezik a szülők által befizetett étkezési térítések, ehhez jön hozzá az egyes önkormányzatok által bevezetett gondozási díj (naponta 100 és 1000 forint közötti összeg lehet településtől és a szülő jövedelmi viszonyaitól függően). A normatíva számítás új kedvezőbb módja a BDDSZ vezetője szerint 20-25 százalékos pluszforrást jelenthet, de még így ki kell pótolni 30-40 százalékot, amiből viszont nem fogja futni bérfejlesztésre.

„A bölcsődei dolgozók béremelésének érdekében megkezdtük a sztrájk előkészületeit” – mondta Szűcs Viktória. Tűzoltó jelleggel átlagosan mintegy 20 százalékos béremelést követelnek a szociális ágazatban dolgozóknak, számításaik szerint ehhez nettó 9 milliárd forintra lenne szükség. Szeretnék, ha az egészségügyi szakdolgozói bértáblát terjesztenék ki a számukra is, mivel a már 6 éve nem változó közalkalmazotti bértáblájuk alapján a döntő többség bérét minimálbérre, vagy a garantált bérminimumra kell kiegészíteni. Többségük nettó 72-73 ezer forintot keres, attól függetlenül, hogy hány évet dolgoztak a pályán, vagy milyen vizsgákat tettek.

Csúsztatnák a kötelező óvodai nevelést

Jövő szeptember helyett csak 2015-től lenne kötelező 3 éves kortól az óvodai nevelés – ezt a módosító javaslatot fogadta el az országgyűlés oktatási bizottsága. A Fidesz frakció oktatáspolitikusai az óvodai nevelés tekintetében többször is szembementek a köznevelésért felelős államtitkárság véleményével. A Fideszben többen tartanak attól, hogy egyes településeken nem lesz elég óvodai férőhely, vagy túlzsúfoltság lesz. A törvény egyébként lehetőséget ad arra, hogy felmentést adjanak a kötelező óvodai nevelés alól, ami bizonyos feltételekkel már (az LMP Fidesz által elfogadott javaslatára) családi napköziben is teljesíthető.