Paródia vagy hatékony munka? - Ilyen lesz a Parlament 2014-től

Felállva kell köszönteni a házelnököt a parlamenti ülés kezdésekor. Ez a leglátványosabb pontja az új házszabálynak, amelyet ma délelőtt kezdtek el tárgyalni, ám messze nem a legfontosabb. A törvényhozás munkája teljesen átalakul 2014-től, adott a lehetőség arra is, hogy rövidebb és átláthatóbb legyen, de akár arra is, hogy a mostaninál is nagyobb érdektelenségbe fulladjon.

A legfontosabb kérdés sokak számára az volt, egy, vagy három hetente tartanak-e üléseket. Ez nem dől el az új házszabállyal sem. Ahogy eddig is adott volt a lehetőség a háromheti ülés összehívására, úgy ezután is a házelnök döntése lesz. Fontos az ellenzéki képviselők és persze a média számára is, hogy az interpellációk és azonnali kérdések rendszere nem változik, ez továbbra is a szócsaták legfontosabb terepe marad.

Az általános vitákra több időt hagynának a képviselőknek - szabályba foglalnák azt, hogy legalább hat napnak el kell telnie a benyújtás és a tárgyalás közt. Sürgős tárgyalást félévente hatszor lehetne elrendelni kétharmaddal, kivételes sürgős tárgyalást pedig, amelyben már a benyújtás másnapján lehet szavazni, félévente négyszer, igaz, egyszerű többséggel. Az általános vita alatt annyi változtatás lesz még, hogy két 15 perces felszólalás közt minden frakció egy-egy kétpercessel élhet csak.

A részletes viták gyakorlatilag a bizottsági szintre kerülnének át a plenáris ülés helyett. Elsőképp minden törvényjavaslat módosító indítványait egy kijelölt szakbizottság vitatja meg, de bármelyik másik bizottság is dönthet úgy, hogy saját hatáskörében tárgyal a törvényjavaslatról. Ha a bizottságok jelentései nincsenek összhangban, a 2014-ben létrejövő törvényhozási bizottság fésüli össze a javaslatokat.

A képviselők is kevesebbszer fognak szavazni. A módosító indítványokról külön nem kell dönteniük, az megtörténik már a bizottságokban. A plenáris ülésen kétszer szavaznak csak, előbb a módosítók bizottsági összegzéséről, majd a törvényszöveg egészéről. Hasonló lesz az eljárásrend a költségvetésnél is. A büdzsé most még abból a szempontból is különleges, hogy három részben tárgyalják - az általános és a részletes vita után újabb részletes vitát is tartanak, ahol a fő számokat már nem lehet bolygatni, csak a fejezeteken belüli átcsoportosításokat kérhetnek. Ennek a rendszernek vége lesz jövőre. A Költségvetési Tanácsnak eddig egy napja volt a költségvetés elfogadása előtt és a módosításoknál, hogy véleményezzék, ezután már három napot kapnának.

Elvileg megszűnne az a lehetőség, hogy a zárószavazás előtti módosítókkal teljesen újraírják a törvényjavaslatot percekkel a szavazás előtt. Ezután csak a koherenciazavar vagy alkotmányellenesség esetén lehetne beadni utolsó pillanatos módosítót. Persze az is igaz, hogy ez a lehetőség így volt sokáig korábban is, de a képviselők és a bizottságok elég szabadon értelmezték.

Több olyan szabályt is átírnak, ami a parlamenti látványon változtat. Szemléltető eszközöket nem lehet majd használni - büntetést kaphatnak tehát azok, akik transzparenst visznek be az ülésre, de a nagyobb papírokkal is bajban lesznek a politikusok. Az pedig ugyanígy teljesen elképzelhetetlen marad, hogy netán prezentációk kivetítésével próbálkozzanak a felszólalás illusztrálásaképp. A nemzetiségek is nagyobb képviseletet kapnának a 200 fős parlamentben, persze a gyakorlatban akkora választási részvételre lenne szükség ahhoz, hogy szavazati jogot is kapjanak, hogy arra csak a roma kisebbségnek, és esetleg, nagyon magas részvételük esetén a németeknek lehet esélye. A többiek számára jön a nemzetiségi szószóló, aki felszólalhat, de szavazati joga nem lesz.

A vitaindítóban Gulyás Gergely (Fidesz) arról beszélt: egyszerűsíteni kell a törvényhozási folyamatot. A fideszes felszólalók emellett a fegyelmi szabályokról beszéltek többet: a bizottsági véleményt ismertető Ékes Ilona például azt mondta, ezek ellen azok ágálnak, akik viselkedése nélkül erre nem lett volna szükség. Gulyás Gergely szerint az új házszabály "korrekt ajánlat a magyar politikai élet valamennyi szereplőjének".

Bárándy Gergely (MSZP) azt emelte ki: hiába hangzik szépen, hogy tehermentesítsék a plenáris ülést, a bizottságok munkája gyakran lett teljesen komolytalan. Volt, amikor a benyújtást névleg vállaló képviselő annyira felkészületlen volt, hogy azt sem igazán tudta, miről szól a javaslat részletesen, és az is megtörténik nem egyszer, hogy a bizottságokban ügyrendi javaslattal zárják be a vitát, vagy korlátozzák néhány percesre.

Balczó Zoltán (Jobbik) a szavazási folyamatot kritizálta. Szerinte az ellenzéknek fontos az, hogy kikérhessenek egyes módosítókat külön szavazásra, nem jó az, hogy ehelyett egyetlen indítványról kell majd dönteni. Egyes képviselők így részt vehetnek a törvényhozásban a szavazatukkal, mások nem - mondta.

Schiffer András (LMP) lfogadhatatlannak tartotta, hogy néhány órával a zárószavazás előtt még benyújtható módosítás, szerinte ezt 72 órával korábban kellene lezárni, mivel a szűk idősáv kizárja a nyilvánosság kontrollját. Szűkítené azt a kört is, amely esetben a parlament az egynapos törvényalkotás eszközéhez nyúlhat, és sérelmezte azt is, hogy a plenáris ülés kezdete előtt egy órával még kezdeményezhető változtatás a napirenden.

A vitát a vezérszónoki kör után elnapolták, holnap folytatják a további felszólalásokkal.

Döntöttek a kaszinókról

Ma délelőtt már a zárószavazást is megtartották arról a kormánypárti képviselők által vasárnap sürgőséggel benyújtott törvénymódosító javaslatról, amellyel megint a kaszinónyitási szabályokat írták át.

„Pénznуerő automata kizárólag játékkaszinóban üzemeltethető. Egy játékkaszinóban kizárólag egy gazdasági társaság üzemeltethet pénznyerő automatákat. Egy II. kategóriájú játékkaszinóban legfeljebb 300 pénznyerő automata üzemeltethető” – olvasható a dokumentumban. Szintén fontos része a módosítónak az a rendelkezés, amely régiós bontásban maximalizálja a kaszinók számát. „500 ezer lakosonként legfeljebb еgу játékkaszinó üzemeltethető azzal, hogy а fővárosban és Pest megyében együtt legfeljebb öt, Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Sоmogу, Tоlna, Vas, Veszprém és Zala megyében együtt legfeljebb három és Bács-Kiskun, Békés, Borsоd-Abaúj-Zemplén, Csоngrád, Hаjdú-Bihar, Heves, Jász-Nagуkun-Szolnok, Nógrád és Szabolсs-Szatmár-Bereg megyében együtt legfeljebb három játékkaszinó üzemeltethető” – szögezi le a kormánypárti javaslat. Ez összesen 11 kaszinót jelent.

Vizsgálják az NSA-botrányt

Ma döntöttek a képviselők arról is, hogy felállhat az amerikaiak lehallgatási botrányának magyarországi szálait vizsgáló bizottság. A nyolc képviselőből - három fideszesből, egy-egy MSZP-sből, jobbikosból, KDNP-sből, LMP-sből és függetlenből - álló bizottságnak 2014. március 8-ig kell jelentést tennie, megfigyelhettek-e magyar politikai, gazdasági szereplőket.

Ezután kezdődött meg a vita a magyar-szerb és a magyar-moldovai szociális biztonsági egyezményről, a nap végén pedig megtartották a részletes vitát a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól, továbbá a magyarországi németek elhurcolásának, valamint a jászkun önmegváltásnak az emléknapjáról - percek alatt lezavarták az utolsó napirendi pontokat, délután egy óra után kicsivel már vége is lett az ülésnek.