Andor László: a szociális kiadások hatékonysága is fontos

A szociális kiadások és a termelékenység között erős korrelációt lehet kimutatni. A GDP-arányosan magasabb szociális kiadásokkal jellemezhető országokban jellemzően magasabb a gazdasági termelékenység is. Dániában, Franciaországban magas a munkatermelékenység és magas szociális kiadások is. Azok az országok, amelyek történelmileg magasabb jövedelmet értek el, megengedhetik maguknak, hogy bőkezűbbek legyenek – fejtette ki Andor.
 
A trendtől eltérő országok egyike Görögország, ahol találunk magas szociális kiadásokat, viszont ennek alacsony a hatékonysága. Ez nem magyarázza teljesen a görög válságot, de mutatja, hogy eltér az európai főáramtól – magyarázta.
 
Ami a szociális kiadások és a foglalkoztatás közötti összefüggést illeti, ugyanazok az országok jobbak. Az alacsonyabb jövedelmű, új EU-s országokban látható kedvezőtlenebb helyzet.
 
A szociális kiadás sok esetben szociális beruházás is, főleg, ha gyermekkortól jellemzőek ezek. Előkészíti a későbbi munkavállalást, mind a tudás, mind az egészség szempontjából megalapozhatja a kedvező tendenciát.
 
A szociális kiadások hatékonysága is fontos – fejtette ki. A célzottsággal nagyobb hatást lehet kifejteni a szegénység csökkentésében.
 
A szociális kiadások veszélyeztetik a gazdasági teljesítményt, vagy a gazdaság visszaesés mért csapást a szociális kiadásokra? – tette fel a kérdést Andor. Az eurózónán belül a válság kialakulása óta, de még inkább a válság második szakaszától, 2010-től az eurózónán belüli centrum és periféria masszívan elválik egymástól.
 
A korábbi trendek, az együttmozgás megszakad a munkanélküliség tekintetében – mutatta be Andor. A divergencia a válság következtében drámai mértékben megnőtt és elhatalmasodott, még most is – amikor az eurózóna fél évvel a recesszió után van –, és a devirgencia fennáll továbbra is.
 
Amikor jól megy a gazdaságnak, akkor a szociális kiadások nőni tudnak. 2009-ben azért nőttek, mert többen váltak jogosulttá szociális kiadásokra – az EU-n belüli automatikus stabilizátorok érvénybe léptek –, ami megakadályozta a kereslet indokolatlan visszaesését és egy negatív spirál beindulását. 2010-ben meg is indul a fellendülés, de a válság második időszakában, a fiskális megszorításoknál a szociális kiadások csökkennek – mutatott rá Andor.
 
A gazdaságpolitikai döntéseknek fontos szerepe van abban, hogy hogyan osztja meg a költségeket, vagyis mennyiben terheli a háztartásokat – mondta.
 
A válság azt mutatja, hogy a migráció jelentős mértékben visszaesik; ez az EU-n belüli és az Európába irányuló migráció tekintetében is megmutatkozik. Délről északra látható egy elvándorlási hullám, amelynek visszafordítása kulcskérdés.
 
Magyarországon átlagos a migrációs hajlandóság, ahhoz képest, hogy a környező és a balti országokban nagyobb. Elmúlt két-három évben növekedett a mobilitás Magyarországon is – jegyezte meg.
 
Sok elvándorló visszatérhet az anyaországba – vélte Andor. Következtetése szerint az erős szociális védőháló és a versenyképes gazdaság összeegyeztethető. A jóléti rendszer szociális beruházás is lehet, nem csak védőháló.