Megbízhatóbb szerződések

A mindennapi életünket és a gazdaságot is áthálózzák a különböző szerződések. Az új Ptk. törekvése, hogy erősítse a szerződéses fegyelmet, vagyis azt kívánja elérni, hogy a felek szerződéseket ténylegesen, szerződésszerűen teljesítsék. A szerződésszegés szankciói ezért jelentősen szigorodnak. Egy példán érzékeltetve: ha ma valaki új gépkocsit vesz, akkor az eladó egy évig jótállással tartozik, valamint további két évig szavatosság terheli. Ha a gépkocsi három év elteltével hibásodik meg, semmiféle szavatossági igényünk nincs. Az új Ptk. két módon is könnyíti hibás teljesítés orvoslását: egyrészt eltörli ezt a három éves, úgynevezett jogvesztő határidőt, tehát hosszabb ideig lehet például a hiba kijavítását kérni. Másrészt bizonyos körülmények között (igaz, rövidebb határidőn belül) lehetővé teszi, hogy közvetlenül a gyártót pereljük hibás teljesítés miatt. Ez akkor lehet hasznos, ha az eladó időközben fizetésképtelenné vált, vagy nem hajlandó a javításra. Említhetnénk továbbá a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szigorodását is.

Az új Ptk. nem feledkezik meg a személyek jogvédelméről sem. A nem vagyoni kártérítés helyébe lépő sérelemdíj célja, hogy szélesebb körben nyújtson pénzbeli ellentételezést a személyiségi jogok sérelme esetén (például egészségkárosítás).

Új jogintézmény az úgynevezett „bizalmi vagyonkezelés”: ez egy olyan szerződéses jogviszony, melynek alapján a vagyonrendelő vagyonának meghatározott részét a vagyonkezelőre bízza úgy, hogy ez utóbbi jogilag a vagyon tulajdonosává válik. A vagyonkezelő ugyanakkor a vagyont a kedvezményezettek javára, ezen személyek érdekeinek elsődleges szem előtt tartásával, a saját vagyonától és más kezelt vagyontól elkülönülten köteles kezelni. A vagyonkezelési jogviszonyban elválnak egymástól a vagyonrendelői, vagyonkezelői és a kedvezményezetti pozíciók, de ez nem jelenti azt, hogy valamely személynek ne lehetne akár két pozíciója is egyszerre. Fontos megjegyezni, hogy a vagyonkezelés nem lehet határozatlan idejű, azaz nem tarthat örökké, mivel a bizalmi vagyonkezelés leghosszabb időtartama ötven év.

A vagyonkezelés biztonságát és átláthatóságát hivatott szolgálni a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységükről szóló szintén új törvény, amely jelenleg a parlament általi elfogadásra vár. Ennek értelmében vagyonkezelés üzletszerűen csak erre vonatkozó engedéllyel, a vagyonkezelőn személyének nyilvántartásba vétele mellett végezhető. A törvénymódosítás a bizalmi vagyonkezelésbe rendelt vagyonra, továbbá a kedvezményezettek adó- és illetékfizetési kötelezettségére, valamint a vagyonrendelő hitelezőinek védelmére vonatkozóan állapít meg szabályokat. Lényeges kiemelni, hogy a vagyonkezelés keretében, annak céljából történő tulajdonszerzés várhatóan mentes lesz a vagyonszerzési illeték alól.

Nem kerülhető el a bizonytalanság

Minden új jogszabály hatálybalépését követően természetes módon fellép egyfajta bizonytalanság, ami nyilvánvalóan az új Ptk. esetében sem kerülhető el. A bíróságok feladata lesz, hogy a felmerülő értelmezési kérdéseket eldöntsék. Figyelemmel azonban arra, hogy az új Ptk. hosszú és alapos előkészítő munka eredménye, ezért megalapozottnak tűnik az a remény, hogy ez a törvény hosszú évtizedeken keresztül fog szolgálni bennünket.