A hivatal honlapján közzétett adatok szerint a hatóságok tavaly január elejétől november végéig több mint 36 900 főt mentettek fel állásából hivatali korrupció miatt. Egyharmaduk többször is vétett a törvények ellen, és az esetek túlnyomó többsége, több mint 80 százaléka súlyos vétségnek számít, jelentős összegű vagy magas szintű hivatalnokok által elkövetett visszaélést takar.
A kelet-ázsiai ország ügyészségei több mint 16 500 olyan esetre derítettek fényt, amely az adófizetőknek közvetlenül is károkat okozott. Ezekből 13 ezer a jelentős esetek száma, amelyekben összesen 5,5 milliárd jüannyi (200 milliárd forint) visszaélés történt.
Cao Csien-ming legfőbb ügyész a kínai országgyűlés számára készített október végi jelentéséből kiderül: az elmúlt öt évben Kínában mintegy 200 ezer embert vizsgáltak kenőpénzek elfogadása, illetve sikkasztás vádjával, közülük valamivel több mint 150 ezren kerültek bíróság elé. Az ítélőszékek a vádlottak 99,9 százalékát, vagyis mintegy 149 ezer embert bűnösnek találtak, s átlagosan mindössze minden ezredik vád bizonyult alaptalannak.
A vizsgált megyei vagy annál magasabb szintű állami hivatalnokok visszaélései az összes eset közel 10 százalékát adják, 32 főt pedig miniszteri szintű pozíciójában kaptak visszaélésen.
A kínai vezetés tavaly év végén indított átfogó és nagyszabású korrupcióellenes harcot. Hszi Csin-ping elnök korábban több alkalommal is hangsúlyozta: a felelősségre vonás alól senki, a legmagasabb rangú hivatalnokok sem jelenthetnek kivételt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.