Fontos a szülő felelőssége

D. Tótk Kriszta saját példáján keresztül érzékeltette, mire gondol: kislánya, ha nem is versenyszerűen, de szintén sportol, és választásnál elsődleges szempont volt az edző-pedagógus személye. A felelős döntés ellenére is folyamatosan figyelni kell a gyerekre, kérdezni, meghallgatni és komolyan venni, hiszen egy gyerek mindig is kiszolgáltatott helyzetben van egy felnőttel szemben, legyen az edző vagy pedagógus.

D. Tóth Kriszta, aki önkéntesként már jó ideje dolgozott az UNICEF-nél, kinevezésekor úgy fogalmazott: az UNICEF nagyköveteként az a dolga, hogy hangja legyen azoknak a gyerekeknek, akiket a társadalom nem hall meg, sőt talán észre sem vesz.

Az ENSZ Gyermekalapjának Magyar Bizottsága a közelmúlt botrányai nyomán érezte szükségét, hogy felmérje: milyen sérelmek érik hazánkban a szervezett körülmények között sportoló gyermekeket. Úgy vélték: ahhoz, hogy az edzők személyébe vetett hit, és a sportegyesületek által biztosított körülményekbe vetett bizalom ne inogjon meg végzetesen, biztosítékok kellenek.

Aki valaha is sportolt versenyszerűen, pontosan tudja, hogy az élsport világának megvannak a maga szabályai. Egy-egy gesztus vagy utasítás hangnemét és stílusát bántónak tarthatjuk a civil életben, ugyanakkor edzés vagy verseny közben akár motiváló, ösztönző is lehet. A sport jelentette speciális körülmények azonban nem jelenthetnek mentséget a gyerekek megalázására, verbális vagy fizikai bántalmazására, méltóságuk megsértésére – bocsátotta előre Gyurkó Szilvia, a kutatás vezetője.

Ennek ellenére a majdnem ezer fős mintán elvégzett, nem reprezentatív kutatásból egyértelműen kiderül, hogy bár a válaszadók 63 százaléka pozitívnak értékelte a gyermekkori sportélményeit, kétharmaduk szenved el érzelmi, harmaduk fizikai vagy szexuális erőszakot. Érzelmi bántalmazásról – leginkább megalázó megjegyzésekről - a lányok kétszer olyan gyakran számoltak be, mint a fiúk (66,7, illetve 33,3 százalék), és a szexuális zaklatás is lényegesen gyakoribb (79 százalék) az ő esetükben, mint a fiúknál (12 százalék). Majdnem minden negyedik gyereket fizikailag is bántalmazták, legtöbbször eszközök nélkül. Akadtak olyan történetek is, amikor előkerült a törülköző, a bot.

A sérelmeket – hangsúlyozta a kutatás vezetője - sokszor nem az edzők okozzák, hanem a gyerekek saját szülei, illetve kortársai. A felnőttek felelőssége óriási, hiszen ha egy edző nem megfelelően bánik a csoportjában lévő gyerekekkel, akkor azt a tanítványai is követendő viselkedésnek fogják tartani, ezáltal megsokszorozva a problémát. A szülők pedig jellemzően a túlzott elvárásaikkal ártanak, no meg azzal, hogy a saját kudarcaikat a gyermekeik sikereinek kikövetelésével próbálják meg feledtetni.

A probléma tehát igen összetett, a gyermekeket több felől érhetik sérelmek, ráadásul gyakran sem ők, sem az elkövetők nincsenek vele tisztában, hogy ami történik, az nem helyénvaló. Ezt hangsúlyozza Németh Ágnes, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) bűnmegelőzési osztályának vezetője is, amikor arról beszél, hogy a gyerekek sokszor azt gondolják, hogy ami velük történik, az az élet normális velejárója, és vagy ezért, vagy azért nem jelzik a felnőtteknek, mert félnek. Különösen, hogy az esetek döntő többsége családon belül történik.

A gyermekbántalmazás sajnos egyáltalán nem ritka, Magyarországon évente kétezer 18 éven aluli gyermek lesz áldozat, de a bántalmazott gyerekek száma a valóságban ennél jóval nagyobb lehet. A bűncselekmények esetében általában 3-5-szörös a látencia, a gyerekeknél azonban, a fentebb említett okok miatt, ennél is nagyobb lehet.

A szakember azt mondja, míg a 14 év felettiek már akár maguk is elmennek a rendőrségre feljelentést tenni, a kisebbek sokszor a magatartásuk megváltozásával küldenek segélykiáltásokat a felnőtteknek. Ezekre azonban sajnos sokszor nem figyelnek kellőképpen a pedagógusok, de még a szülők sem. Pedig ha egy gyerek viselkedése hirtelen bármilyen irányba megváltozik, az nem feltétlenül csak azért van, mert kis- vagy éppen nagykamasz – hívja fel a figyelmet Németh Ágnes.

Azzal kapcsolatban, vajon mennyire lehet biztosra venni, hogy egy bántalmazás vagy zaklatás valóban megtörtént, azt mondja: ezekben az ügyekben óriási szerepük van a pszichológusnak és annak, hogy a gyerekeket megfelelő körülmények között hallgassák ki. Az elmúlt években ezért is kezdték el a gyermekbarát kihallgatószobák kialakítását, amelyből most már minden megyében van már egy-egy, Budapesten pedig összesen kettő.

Az ENSZ Gyermekjogi egyezménye idén lesz 25 éves, Magyarország 1991-ben ratifikálta, és a gyermekekkel szembeni erőszak területén 2005 óta van érvényben a zéró tolerancia.