Miért szűkszavú Merkel az ukrán válság ügyében?

Egyetlen politikus sem lép óvatosabban, mint Angela Merkel. Nem beszél sokat. Nem használ nagy retorikai trükköket. És nem is forrófejű. Hogyan értelmezzük szűkszavúságát az ukrán válsággal kapcsolatban? - teszi fel a kérdést szerda reggeli adásában a BBC News berlini tudósitója.

A német kancellár eddigi nyilvános megnyilatkozásai nem voltak bombasztikusak. Vlagyimir Putyin orosz elnökkel pedig legalább kétszer beszélt. Az első beszélgetésről a német kancellári hivatal közleménye egyértelmű és nem konfrontációs jellegű volt: "aláhúzták, hogy közös érdekük az ország stabilitása politikai és gazdasági tekintetben." A második telefonbeszélgetés során pedig Merkel és Putyin megegyezett arról, hogy folytatják a párbeszédet. Így tehát a kancellárnak az a taktikája, hogy nyitva tartja a folyamatos párbeszédet.

A BBC berlini tudósitója felhívja a figyelmet arra, hogy mind Németországnak, mind Oroszországnak szüksége van egymásra. Németország veszi fel az orosz földgázexport mintegy negyedét, és jelenleg mintegy hatezer német vállalat működik Oroszországban. Németország Oroszországgal lebonyolitott kereskedelmében pedig jelentős német aktívum mutatkozik. A német export ugyanis mintegy 2,1 milliárd euróval nagyobb, mint az orosz export Németországba. Az angol tudósító arra is rámutat, hogy egyetlen más ország sem profitált annyit a vasfüggöny leomlásából, mint Németország.

Mindezek fényében figyelemre méltó a washingtoni Global Insight kutatóintézet kedd esti kommentárja: a dolgok jelenlegi állása mellett az Oroszország ellen tervezett nyugati szankció valószinűleg enyhébb lesz. Az európai államok ugyanis - beleértve Németországot - többet veszthetnek a szankciókból, mint az Egyesült Államok, ezért várhatólag ellenezni fogják a nagy hatást kiváltó intézkedéseket. Sőt, Oroszország állítólag azzal fenyegetőzött, hogy az orosz pénzintézetek beszüntetik az amerikai pénzintézetekkel szemben fennálló adósságok visszafizetését, ha bankokkal kapcsolatos szankciókat vezetnek be ellene. Az alacsony szintű szankcióknak viszont nem valószínű, hogy érdemi hatásuk lenne a politikai szintérre - véli a tekintélyes washingtoni kutatóintézet.