Mitől jobbak a finn diákok?

„A finn gazdaság sikerességében nagy szerepet játszott a magas színvonalú iskolarendszer is, mely magasan képzett munkaerővel tudta ellátni az olyan elektrotechnikai cégeket is, mint a Nokia, mely korábban még gumicsizmákat gyártott” – hangoztatta tegnap a finn nagykövetségen Jukka Gustafsson. A korábbi finn oktatási miniszter az oktatási rendszerükről szóló rendezvényen lapunknak elmondta, hogy a pártok között konszenzus van a mintegy 30 éve bevezetett reformokról, az alapfokú oktatás értékeit mind nemzeti kincsnek tartják, az egyik fő cél az, hogy minden gyermeknek magas színvonalú oktatást biztosítsanak. A finn általános iskolák a 70-es évek elején jöttek létre, korábban 11 éves korban el kellett dönteni, hogy szakiskolában, vagy népiskolában folytatják a tanulmányaikat. Sok tehetséges gyerek, akiknek egyetemen lett volna a helye, ezt gazdasági okok miatt nem tehette meg, ezért változtattak gyökeresen az iskolarendszeren, így a szakoktatáson is. A finn jobboldal a kezdetben bírálta a kormányzó szociáldemokrata és a centrumpártnak számító Agrárszövetség intézkedéseit az oktatásban, de ezek egyre tompultak, miután a PISA-felméréseken egyre jobban kimagasló eredményt értek el a diákok.

Hét éves kortól (nálunk 6 évtől) kezdődik az iskola, a gyerekek a legközelebbi önkormányzati fenntartású (nálunk már főként állami fenntartás van) intézménybe iratkoznak be, 16 éves koruk után 3 éves középiskolába járnak.

Gustaffson elmondta, hogy a Finnországban igen magas presztízse van a tanároknak. A fizetésük ott nem számít kiugróan magasnak, a finn átlagbér mintegy bruttó (mintegy 35 százalékos adót fizetnek) 3000-3500 euró (jelenlegi árfolyamon 932 ezer-1 millió forint), míg a pedagógusok 3500-4000 euró (1-1,2 millió forint) között keresnek átlagban.

innországban nincs uniós értelemben vett minimálbér, a szakszervezetek által kötött szerződések alapján a legalacsonyabb bér mintegy 1600-1700 euró (499-530 ezer forint).

Irja Ansalehto-Salmi, a vantaa-i Peltola Általános iskola igazgatója elmondta, hogy a tanári bérek között is van különbség, például az alapján is, hogy ki milyen tantárgyat tanít, mekkora az óraszáma, milyen végzettségei vannak, mennyi időt töltött el a pályán (20 évig emelkedhet a bér), a többletfeladatokért pedig pluszjuttatás jár. Az igazgatók plusz 10 százalékkal díjazhatják a legkiválóbban teljesítő tanárokat.

Gustaffson elmondta, hogy a nálunk több mint háromszor nagyobb 5,4 milliós országban egyenlő területi elosztásban 10 helyen képezik a tanárokat. Csapó Benő, a  Szegedi Tudományegyetem tanára nemrég azt kifogásolta, hogy Magyarországon jelenleg 36 helyen képeznek tanárokat, szerinte a jobb színvonal érdekében elég lenne 4-5 tudományegyetemen képezni őket. Finnországban a magas presztízs miatt igen nagy a túljelentkezés a tanári szakokra, legutóbb 700 helyre 9000-en jelentkeztek, így a legjobbakat tudják kiválasztani.

Irja Ansalehto-Salmi elmondta, hogy a tanítás a tanterveken alapul, s nem a tankönyveken. Van egy országos alaptanterv, az egyes körzeteknek is van tantervük, és magának az iskoláknak is. Az igazgató és a tárcavezető is kiemelte, hogy a tanár azonban teljes szabadságot kap (nálunk ezzel ellenkező tendencia kezd érvényesülni), olyan módszerrel és eszközökkel tanít, amelyeket megfelelőnek tart a gyerekek számára. A tankönyvválasztásban is teljes szabadság van, sőt van olyan tanár aki tankönyvet sem használ, hanem a legújabb digitális eszközökkel tanít. Az internet és az e-könyvek használata más digitális technológiákkal is egyre inkább terjedőben van a finn oktatásban. Finnországban nem ellenőrzi az állam a tankönyveket (itt a terjesztés után a kiadást is államosítani tervezik), a szabad piacon a megfelelő színvonal biztosítása a kiadók felelőssége. A finneknél nincs tanfelügyelői rendszer (nálunk most építik ki), de a tanárok munkáját mérik, ellenőrzik, s állandó továbbképzésekben részesülnek.

Pokorni Zoltán szerint az új oktatási rendszer egyik legsúlyosabb hibája az volt, hogy az életpályamodell bevezetésének szakmai kérdése összecsúszott a béremelés kérdésével. Az oktatási bizottság fideszes vezetője szerencsésnek nevezte, hogy a béremelés 60 százaléka valósult meg, mert így lehetőség van arra, hogy nagyobb mértékben ismerjék el majd a minőségi munkát. Szerinte a jelenlegi pótlékok, és minőségi bérkülönbségek nem eléggé ösztönzőek a jobb teljesítményre. Megemlítette, hogy mindenki pedagógus I. fokozatba lett besorolva, így sérelmet okozott az, hogy a korábban elismert teljesítményeket, elismeréseket, kiváltságokat elsöpörték. Az ebből fakadó konfliktusok pedig a szükséges minősítés létét is megkérdőjelezték. Pokorni szerint nincs remény arra, hogy GDP arányosan többet költsenek majd az oktatásra, mivel a rivális rendszerek, a nyugdíj, és az egészségügy, egy egyre öregedő társadalomban több költséget igénylenek.

Mi a PISA-felmérés?
A PISA (Programme for International Student Assessment) vizsgálat célja annak felmérése, hogy a közoktatás kereteit hamarosan elhagyó 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek.