Mennyit ér a kétharmad?

Szombat délutánra eldőlt minden fontos kérdés. Eddig tartott, amíg összesítették a kivándorolt vagy épp a választás napján külföldön nyaraló magyarok szavazatait - a határon túliakét már két nappal korábban összeszámolták. Ezek alapján egyetlen, addig még billegő helyen sem sikerült fordítania annak, aki a második helyen állt. A legszorosabb Budapest XVIII. kerületében lett a végeredmény: múlt vasárnap még 22 szavazat előnye volt a fideszes Kucsák Lászlónak az MSZP-s Kunhalmi Ágnes előtt, ez a nemhivatalos végeredményben 60-ra nőtt. Ez pedig azt jelenti: a Fidesznek épp kétharmados többsége, 133 mandátuma lesz az új, 199 fős Parlamentben, az MSZP és szövetségesei 38, a Jobbik 23, az LMP pedig 5 helyet kap.

A Fidesz az elmúlt napokban többször is azt mondta: igazán nem is annyira fontos a kétharmad. Még Orbán Viktor is erről beszélt hétfőn, miközben a választás előtt épp két nappal még arról beszélt, mennyire sokat számít, meglesz-e az ennyire elsöprő többség. A valósághoz a választás előtti szavai állnak sokkal közelebb: hatalmas a különbség a 132 és a 133 parlamenti hely közt, és nem csak a nagyon sokat jelentő presztízs miatt.

Amikor ugyanis 2010-ben a Fidesz megszerezte a kétharmadot, a legtöbb elemző azt várta, hogy alaposan ki fogják használni az ezzel járó lehetőségeket, a kormánypárt azonban még ennél is tovább ment egy lépéssel. Mindenkit meglepve nagyon sok törvényt tettek kétharmadossá. Ennek az okára nem könnyű választ találni, hiszen így lehetett tudni: a saját dolgukat tették volna nagyon nehézzé, ha idén nyernek, de nem kétharmaddal. Ha így történt volna, akkor nem csak fontosabb személyi kérdésekben, hanem akár egy bonyolultabb adóváltoztatásban is az ellenzékkel kellett volna együttműködniük. Ennek a terhétől végül megmenekültek.

Mégis, kis túlzással azt is mondhatjuk: ez az a választás, ami után egyik párt sem lehet maradéktalanul elégedett. Ez persze legkevésbé a Fideszre igaz, a kétharmad magáért beszél. De azt a kormánypárt vezetői sem felejthetik el, hogy 2010-hez képest félmillió szavazót vesztettek, és hogy ha nem saját maguk számára kedvezővé teszik a választási rendszert, akkor is nyernek, de a kétharmad közelébe se jutottak volna. Elégedetlen lehet a baloldal is, nem is csak azért, mert a Fidesz kétharmadát nem sikerült megakadályozniuk. Jelen állás szerint úgy néz ki, az öt szövetséges párt közül egyedül az MSZP-nek lehet frakciója, Budapesten, Szegeden és Miskolcon kívül pedig sehol nem tudtak egyéni körzetet nyerni. És nem lehetnek boldogok a jobbikosok sem: mandátumarányban a baloldal nagyon megverte őket, egyéni győzelmi esélynek Miskolcon kívül még csak a közelében sem jártak, Budapesttel pedig változatlanul képtelenek mit kezdeni. A négy parlamenti párt közül egyedül az LMP örülhet felhőtlenül már a bejutásnak is - a párt vezetőinek korábbi szavai a 7-10 százalékról inkább szóltak a kampánynak, mint a realitásoknak.

Bebizonyosodott az is, hogy a törpepártoknak gyakorlatilag nem mérhető a támogatottsága. Hiába indulhatott minden eddiginél több, 18 párt, korábban legalább olyan volt mindig a kis pártok közül, amely az 1 százalékot elérte - most a Munkáspárt teljesített a legjobban, 0,57 százalékkal. Hat párt is volt, amely még 10 ezer voksot sem szerzett, köztük a szebb napokat látott FKGP és az MDF-utód JESZ. Igaz, a furcsa nevű kicsik így is beleszólhattak a végeredménybe: a XVIII. kerületben például, ahol 60 szavazattal vesztett a baloldal, és így a Fideszé lett a kétharmad, 197 voksot kapott az Együtt 2014 Párt, aminek a nevén kívül semmi köze nincs Bajnai Gordonékhoz.

Budapest, vidék, határon túl: három külön világ
A fővárosban volt a legerősebb az MSZP, nyolc egyéni körzetet nyert, de 11 ezer szavazattal így is a Fidesz szerzett többet. A Fidesz 39, a baloldal 38, a Jobbik 11, az LMP 8 százalékon zárt - senki sem dőlhet hátra a főpolgármester-választás előtt. Vidéken egyértelmű a Fidesz-fölény, ott a második hely az izgalmas: 45 helyen az MSZP, 41-ben a Jobbik a második. Kevés kivétellel ott végezhetett előrébb a Jobbik, ahol rosszabb az anyagi helyzet, és Pesten is ott lett erősebb a jobboldal, ahol nagyobbak a megélhetési gondok, így például a rezsicsökkentés tényleg sokat számít az embereknek. A határon túli magyarok közt döbbenetes a Fidesz-fölény, 95 százalékot kaptak. Vagyis hiába mutat a mandátumszám egységes nemzetet, a főváros, a vidék, és a határon túliak három külön világot jelentenek, ahol annyira mások a problémák, hogy szinte szót érteni is nehéz lehet egymással, ha így folytatjuk.

Igazságos-e a választási rendszer?
Jogi lépéseket kezdeményez az Együtt-PM, mert szerintük a győztesre adott voks többet ér. A választási rendszer szabályos, de jócskán torzít az első javára: a Fidesz a voksok 45 százalékával kap kétharmadot. A rendszer legvitatottabb eleme az, hogy az egyéni körzetekből a győztes is visz töredékszavazatokat a listára, annyit, amekkora előnnyel nyer. A Fidesz azzal indokol: a győztesnek a második helyezett eredményén felüli voksai enélkül elvesznének. Most emiatt lett kétharmad, és a jövőben is gyakran nyerheti agyon magát az, aki éppen győz. Ez stabil többséget ad, de nagyon torzít - hogy ez jó-e, az már ízlés kérdése.