Sokoldalú segítségre számítanak az orosz piacra törekvő magyar kkv-k

Az oroszországi piacon nehéz időkben is érdemes jelen lenni. Nem szabad elkövetni ismét azt a hibát, amit elkövettünk az 1990-as évek elején és az 1998-as oroszországi pénzügyi válság során, amikor kivonultunk az orosz piacról, gyorsan megszüntetve a barterüzleteket, és a helyünket pillanatok alatt elfoglalták a nyugati partnerek.

Mindenesetre a fokozottabb kockázatok gondos mérlegelésével offenzívabb helyzetben kellene lenniük a magyar vállalkozóknak. Mindezt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar- orosz tagozat (MOT) tiszteletbeli elnöke, Tóth Imre, hangoztatta a budapesti Bank Centerben tartott rendezvényén. Az eseményen a Peterka and Partners nemzetközi ügyvédi iroda moszkvai munkatársai tartottak előadást és biztosítottak konzultációs lehetőséget az oroszországi jogi környezetről.

Bevezető előadásában a MOT alelnöke, Füzesi Attila - aki egyszersmind a Creativ Expert Kft. ügyvezető igazgatója – hangsúlyozta, hogy a magyar-orosz tagozat messzemenően kész segítséget nyújtani az orosz piacon újonnan megjelenni kívánó hazai kkv-knak. Ez azért is fontos és szükséges, mert van olyan tapasztalat, egyes cégek úgy jelennek meg az orosz piacon, hogy nincsenek meg a szükséges ismereteik az új vevőkörről, nem ismerik azokat a rárakodó költségeket, amelyek szerződéskötés esetén jelentkeznek. Nem rendelkeznek alapvető marketinggel sem.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar kkv-nak maximális udvariasságot kell tanúsítaniuk az orosz vevővel szemben, megtörtént többször ugyanis, hogy hetek teltek el, amíg válaszoltak az orosz vevő megkeresésére. Füzesi Attila az oroszországi kiállításokon való magyar vállalati részvétel fontosságára külön is felhívta a figyelmet.

Tóth Imre a Világgazdaság érdeklődésére kifejtette, a jelenlegi kétoldalú oroszországi üzleti forgalomban mintegy ezer magyar kkv vesz részt. Szerinte ez a szám megduplázódhatna, ehhez persze legalább két-három évre lenne szükség. „Ennek köszönhetően a magyar kkv-szektor oroszországi exportja is megkétszereződhetne, persze akkor, ha ehhez átlátható, hozzáférhető állami támogatási rendszert alakítanánk ki közösen: a kormányzat, valamint a kereskedelmi és iparkamarák. Az a tapasztalat ugyanis, hogy az oroszországi piacra való bejutás költségesebb, mint az EU piacon való megjelenés” –fejtegette a szakember.  

Ami a MOT szervezte jogi konzultációt illeti, Tóth Imre fontosnak ítélte, hogy a résztvevők a piacra jutáshoz szükséges általános információk mellett tájékoztatást kaptak többek között az oroszországi cégformákról, a képviseleti típusokról. A vállalkozási formák nem térnek el különösebben a magyar rendszertől, ám mások a belső tartalmuk, az engedélyezési eljárások, a cégkapcsolati rendszerek stb. Izgalmas és ellentmondásos kérdés Oroszországban a munkavállalási jog is és annak érvényesítése.

Ugyanis Oroszország védi a saját munkavállalóit a szovjet utódállamokból érkező bevándorlóktól, és emiatt ezt az orosz hatóságok néha rávetítik az uniós munkavállalókra is. Izgalmas vitát válthat ki továbbá, hogy az időszerű gazdaságpolitikai kérdések miként hatnak az oroszországi adózási rendszerre, amely fő vonulatában megegyezik az európai piacon szokásos adózási technikával, de a technológiája, nevezetesen, hogy mire, hogyan vetik ki az adókat, meglehetősen és nagymértékben eltérő és változatos. Példaként említette, hogy gyökeresen más az adó, ha – mondjuk - egy magyar vállalkozó elkezd dolgozni Vlagyivosztokban.

Az orosz-ukrán határon kialakult feszült helyzettel kapcsolatban a Világgazdaság érdeklődésére Tóth Imre kifejtette, szerencsénkre egyelőre rendkívüli állapotról nem lehet beszélni, de az tény, hogy a logisztikai helyzet Oroszország felé ugyancsak megnehezült. Két héttel ezelőtt a Nemzetgazdasági Minisztériumban az MKIK szervezésében áttekintésre került, hogy a magyar szakembereknek milyen friss tapasztalataik vannak logisztikai tekintetben.

A helyzet megnehezülése abban nagyobb nyilvánul meg, hogy az átmenő kamionforgalom ellenőrzése elhúzódik, és ami még rosszabb, hogy esetenként „szabadcsapatok” állítják meg Ukrajnában a szállítmányokat, aminek mindenféle anyagi következményei lehetnek. Ugyanakkor a szokásosnál jóval eltérőbbek, a korábbinál messze szigorúbbak a vámvizsgálatok az ukrán-orosz határon.       

Ezért találkozunk újabban olyan jelenséggel – és ezt elmondták a logisztikával foglalkozó magyar szakemberek-, hogy a magyar szállítmányok jó része most már inkább Lengyelországon és Beloruszon keresztül jut el Oroszországba, Ukrajna kikerülésével. Pillanatnyilag tehát nem tapasztalni az áruszállításoknál olyan fennakadásokat, amelyek a kinnlévő projekteket vagy az áruellátást kisebb-nagyobb mértékben veszélyeztetnék, egyébként is az áruellátást a kinti raktárkészletek biztosíthatják.

Ám azt meg kell jegyezni, hogy a Lengyelországon, és főleg Beloruszon keresztül Oroszországba irányuló magyar szállításnak is van negatív következménye. Az ottani közutak ugyanis túlzsúfoltak, ennek a fuvarozásra kiható minden hátrányos konzekvenciájával együtt. 

Arra a felvetésünkre, lehetnek-e távlatilag negatív következményei Közép-Európára annak, hogy bizonyos jelek szerint Oroszország is Ázsia felé nyit, Kínába, Dél-Koreába, Japánba, Vietnámba, Indiába tervezi bővíteni exportját, vagy ha az EU és az Egyesült Államok súlyos szankciókat léptetne életbe Oroszország ellen , a MOT tiszteletbeli elnöke úgy látja, hogy az előbbinek negatív következményei a közeljövőben nem lesznek érzékelhetők, mert Oroszország keleti részében nincsenek kiépítve azok az infrastruktúrák, amelyek ezt lehetővé tennék, akár gáz, olaj vagy más tekintetben. Ráadásul Oroszországnak igen jelentős munkaerőhiánya van a kelet- szibériai szférában.

A veszélyt más területen lát – folytatta Tóth Imre. Ugyanis ha az EU és az Egyesült Államok súlyos diszkriminációs szankciókat lenne kénytelen életbe léptetni Oroszországgal szemben, az ily módon kialakulható helyzet a magyar GDP-nek akár egy-másfél százalékát is elvihetné.  Mindazon által nagyon bízik benne, hogy erre nem lesz szükség. Magyar logisztikai szakemberek mondták el Budapesten, hogy a transzszibériai vasútvonalon Németországból naponta 18 komplett szerelvény megy Kína felé, részben a kínai precíziós gépipari fejlesztések céljaira, részben a Kínából Németországba irányuló bevitel folytán.   

Arra a kérdésünkre, mit üzent a német rádióhallgatóknak abban az interjúban, amelyet a napokban az ARD német országos rádiónak adott az Oroszországgal való üzleti kapcsolatok tekintetében, Tóth Imre, rámutatott, hogy közösek az olyan érdekeink, amelyek a gazdasági együttműködésre vonatkoznak. A magyar vállalkozók érdekei teljesen egyértelműek abban, hogy ilyen diszkriminációs lépésekre ne kerüljön sor. Mi magyarok nagyon nem szeretnénk, ha ilyen diszkriminációs lépésekre sor kerülne, ezért nagyon fontolja meg az Európai Unió, hogy mit tesz.

Nagyon jól tudjuk, hogy a vállalkozók Németországban vagy akár a Ausztriában ugyancsak ilyen nézeteket vallanak. Hiszen például az Oroszországba irányuló német technológiai export 75.000 munkahelyet érint. S gondoljunk bele: Magyarországon is több tízezer munkahelyről van szó: csupán a magyarországi ezer kkv oroszországi exportja pedig múlt évben elérte az egymilliárd eurót.