Választás: fő kérdés a bankokkal fenntartott viszony

A UBS bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó közgazdászai hangsúlyozták, hogy a banki hitelfolyósítás 2009 óta szűkül a magyar piacon, márpedig a fenntartható, ütemes gazdasági növekedéshez a hitelkínálat bővülése is kell.

A ház szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által elindított növekedési hitelprogram második szakaszának nehéz indulása is jelzi a jegybank, a kormány és a bankok közötti konstruktívabb párbeszéd fontosságát.

A UBS londoni elemzői szerint a kormány és a bankok további, esetleg elhúzódó feszült viszonya a magyar gazdaság növekedési lendületét is lassíthatja.

A ház szerint ugyanakkor a kormány várhatóan - az elmúlt évekhez hasonlóan - elsősorban továbbra is arra koncentrál, hogy az államháztartási hiány a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alatt maradjon. Ez lesz a magyar gazdaságpolitika kulcsfontosságú rögzítő eleme, és egyben lehetővé teszi, hogy Magyarország ne kerüljön ismét az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásának hatálya alá - jósolták a UBS londoni elemzői.

A ház várakozása szerint a jelenlegi adórendszer jórészt változatlan marad, mivel a ciklikus fellendülés várhatóan a mostani adókörnyezetben is elősegíti az államháztartási hiánycél tartását. A cég szerint a kormány megpróbálkozhat a munkajövedelmeket terhelő adóék csökkentésével, de ehhez költségvetési mozgástér kell. Az adórendszer változatlanul hagyásából azonban az is következik, hogy a bankokra és szolgáltató szektorra kirótt különadók "nem fognak egyhamar eltűnni" - vélekedtek a UBS szakértői.

William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics vezető közgazdásza hétfői helyzetértékelésében ugyanezzel kapcsolatban azt jósolta, hogy mivel a magyar gazdaság erősödőben van, az új Fidesz-kormány esetleg "kevésbé lesz hajlamos" további "büntető jellegű" gazdaságpolitikai intézkedések bevezetésére az üzleti szektorban és a külföldi tulajdonú bankokkal szemben. Jackson szerint azonban ha az euróövezeti gazdaság kilábalási folyamata ismét megtorpanna, akkor nem lehet kizárni újabb ilyen jövedelempótló intézkedéseket a magyar kormány részéről.

A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint, bár strukturális gyengeségek alakultak ki a magyar gazdaságban az elmúlt négy évben, a jelzőszámok azt mutatják, hogy a gazdasági növekedés az idei első negyedévben tovább gyorsult a tavalyi utolsó három hónapban elért 2,7 százalékos éves ütemről, amely 2006 óta a leggyorsabb volt. Ennek a lendületnek a jelentős része a magyar export legnagyobb piacának számító német gazdaság fellendüléséből ered, és ez a ház várakozása szerint a következő negyedévekben is folytatódik.

A Capital Economics vezető közgazdásza ugyanakkor valószínűtlennek nevezte olyan reformok elkezdését, amelyek a magyar gazdaság strukturális gyengeségeit kezelnék. Az elemző ezért azzal számol, hogy középtávon a magyar gazdaság teljesítménye továbbra is elmarad a térségi gazdaságokétól.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői is annak a véleményüknek adtak hangot hétfői értékelésükben, hogy az új magyar kormány előtt álló legfőbb kihívás a régió többi gazdaságának teljesítményéhez képest meglévő reálnövekedési rés szűkítése és a beruházási ráta fellendítése.

A JP Morgan elemzői kimutatták, hogy a magyar hazai össztermék reálértéken csak 2 százalékkal nagyobb most, mint 2010 elején volt, miközben a lengyel és a román gazdaság ugyanebben az időszakban 8-10 százalékkal bővült.

A ház várakozása szerint nem valószínű érdemi fordulat a bankszektorral szembeni kormányzati hozzáállásban mindaddig, amíg a bankok nem növelik a magánszektor hitelellátását, a bankok viszont várhatóan vonakodni fognak ettől, tartván a devizaalapú hitelek problémájának megoldási módjából eredő esetleges újabb veszteségektől.

A JP Morgan elemzői közölték: semmiféle radikális intézkedésre nem számítanak ebben az ügyben a kormány részéről, ugyanakkor azt várják, hogy a devizaalapú hitelek kivezetését célzó bármilyen újabb program veszteségeinek jelentős részét ismét a bankoknak kell majd állniuk.

Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza a választások eredményét értékelő kommentárjában úgy fogalmazott, hogy a közvetlen rövid távú piaci hatásoknál fontosabbak lesznek a valószínűsíthető "új gazdaságpolitikai impulzusokra" utaló jelek, például az, hogy Orbán Viktor, a választásokat letudva, "törekszik-e békekötésre" a külföldi nagyvállalatokkal.

A Standard Bank londoni szakértője szerint erre szükség lesz, ha a kormány a beruházásokat "magasabb sebességfokozatra" kívánja gyorsítani, és ha emelni akarja a GDP reálnövekedési ütemét.