Az Alkotmánybíróság szerint sérülhet a művészet szabadsága

Az Ab alkotmányos követelményt fogalmazott meg, jogszabályt nem semmisített meg, mert a köztestület már működik, újabb jogviszonyok keletkeztek, a kifogásolt jogszabályi rendelkezés akár visszaható, akár jelen idejű megsemmisítése pedig a jogbiztonság sérelmét idézné elő.

Az MMA ügyében az ombudsman fordult az Ab-hez, mert álláspontja szerint az állami semlegesség követelményét sérti, hogy csak az 1992. január 31-én alapított civil szervezet, a Magyar Művészeti Akadémia egyesület tagjai válhattak a későbbi köztestület alakuló közgyűlésének résztvevőivé, így a szervezet rendes tagjaivá és a tagfelvételről kizárólagosan döntő grémiummá.

Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában rámutatott: az alapjogok összhangját az állam művészeti kérdésekben tanúsított semlegessége biztosíthatja, vagyis az, hogy az államnak lehetővé kell tennie és biztosítania kell a művészeti alkotás sokféleségét, egyetlen irányzatot vagy szemléletet sem tekinthet kizárólagosnak.

Az Ab honlapján szerdán közzétett összegzés szerint az MMA közhatalmi jogköröket nem gyakorol ugyan, de a kulturális támogatások szétosztásával, kulturális intézmények tulajdonlásával kapcsolatban olyan státust kapott és olyan döntéseket hoz, amelyek ténylegesen érintik a művészeti alkotás szabadságát.

Mindezen jogosítványoknak a művészeti alkotás szabadságát ténylegesen érintő jellegéből következően az MMA-nak az Alaptörvényben foglalt követelménynek eleget téve, annak értékrendjét meg nem sértve, a művészeti alkotás szabadságát, sokszínűségét, irányzatait, áramlatait egyaránt védelemben kell részesítenie.

"Ezt a követelményt a törvényhozónak is - mind az MMA tagsági összetételére, mind pedig a tevékenységére vonatkozó szabályok kialakítása során - tiszteletben kell tartania, maga a köztestület pedig szervezeti felépítése és működése során a művészeti tevékenyég pluralizmusát kell, hogy tükrözze, illetve elősegítse. Az MMA-nak egyenlő esélyeket kell biztosítania a művészek számára az MMA-tagságra, és ezen keresztül arra is, hogy a művészeti életre befolyást gyakorolhassanak" - olvasható az összegzésben.

Mindezek alapján az MMA-ról szóló törvénynek azon bekezdése, amely szerint csakis egy adott civil szervezet tagjai válhattak az akadémia megalakuláskori rendes tagjaivá és a későbbi tagfelvételről kizárólagosan döntő grémiummá, nem állt teljes összhangban a művészeti alkotás szabadságát biztosító semlegesség és pluralitás követelményével.

"Tekintettel arra, hogy a hivatkozott rendelkezések alapján létrejött köztestület működését megkezdte, létrejötte további jogviszonyok keletkezését eredményezte", a jogszabályi rendelkezés akár visszaható, akár jelen idejű megsemmisítése a jogbiztonság sérelmét idézné elő.

Az Alkotmánybíróság által meghatározott alkotmányos követelményt az MMA-nak és a jogalkotónak - akár a törvény esetleges módosítása, akár a működés feltételeinek szabályozása során - a továbbiakban szem előtt kell tartania - mondja ki a határozat.

A határozathoz a 15 tagú testületből Balsai István, Juhász Imre, Salamon László és Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.