Biztonságos adójogi megoldások jövedelemkifizetésre
Kisvállalkozók tételes adója, ismertebb nevén KATA. Munkáltatóként, munkavállalóként ezt olvasva, hallva fel sem kapjuk a fejünket, hiszen úgy gondoljuk, számunkra ez az adózási forma nem nyújthat kedvezményeket. Mielőtt végérvényesen lemondanánk róla érdemes átgondolni, milyen munkakörben is dolgozunk, dolgoztatunk. A KATA adta lehetőségeket megvizsgálva tisztán, adózottan juttathatunk, kereshetünk annyit, amennyit az elvégzett munka ér.
Egyre inkább terjed hazánkban is a „home-office” jellegű munkavégzés. A számítástechnikai szakembereknek, ügynököknek, területi képviselőknek, nyelvtanároknak, de még akár a takarítóknak is kifizetődőbb lehet nem munkaviszonyban, hanem KATÁ-s vállalkozóként végezni a tevékenységüket. Ahhoz, hogy biztonsággal választhassuk ezt a konstrukciót, az alábbi feltételeket érdemes szem előtt tartani, különös tekintettel arra, hogy a NAV a felek közötti vállalkozói jogviszonyt munkaviszonnyá átminősítheti. A tevékenység végzésének helye lehetőleg a kisadózó birtokában legyen, a kisadózó bevételének legalább 50 százalékát szerezze más megrendelőtől a megrendelő lehetőleg ne adjon utasítást a tevékenység végzésének módjára, a kisadózó ne legyen köteles a tevékenység személyes végzésére, a kisadózó a tevékenység végzéséhez a saját eszközeit, anyagait használja, és a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. Abban az esetben, ha a fent felsorolt hat feltétel közül kettő teljesíthető az adott tevékenység végzése közben, az adó- és járulékterhek csökkentése érdekében, a bújtatott kifizetések alkalmazása helyett, biztonságosabb megoldást nyújthat a kisadózói adózási mód választása.
Amennyiben a fent ismertetett bérköltség-csökkentő lehetőség a munka jellege miatt nem választható, a következő megoldás melletti döntés is biztonságos és kifizetődő lehet.
A KSH adatai alapján az aktív korú népesség közel felének van hitele, a hazai háztartások átlagos adóssága hétmillió forint körül mozog. Nagy terhet jelent a munkavállalóknak, hogy munkabérük közel felét lakáshitel-törlesztésre fordítják. Mielőtt munkáltatóként fizetésemelésben gondolkodna, érdemes fontolóra vennie a 2014-es év új cafeteria-elemét.
A munkavállalónak mindegy, hogy lakáshitelét fizetésemelésből törleszti-e, vagy munkáltatói támogatásból. Akinek nem mindegy, hogy mit ad, az a cégvezetés, a munkáltató. Hiszen, ha a munkáltató bért emel, annak minden egyes forintja plusz még egy forintba kerül, ha adómentes támogatást ad, nincs pluszköltsége.
A bér melletti juttatásként adható támogatás lényege, hogy a munkáltató öt év alatt ötmillió forinttal, azaz akár havi 83 ezer forinttal járulhat hozzá a dolgozók lakáshitelének törlesztéséhez. A támogatás folyósításával, mind a munkáltató, mind a munkavállaló jól jár, hiszen évente akár egymillió forintot is ki lehet fizetni teljesen adó- és járulékmentesen, ami majdnem a duplájába kerül a munkaadónak, ha bérként fizetné ki.
Arra azonban vigyázni kell, hogy az alkalmazott bére ne csökkenjen, vagyis ne a fizetése helyett, hanem azon túl kapja ezt a munkáltatói támogatást, hiszen a NAV ezt szigorúan ellenőrzi.
Érdemes megvizsgáltatni
A munkáltatók és munkavállalók részére azt javasoljuk, hogy vizsgáltassák felül a jogviszonyukat, azaz a munka jellegét, a munkavégzés helyét, idejét és módját, hogy szükséges-e, hogy a felek munkajogviszonyban álljanak egymással vagy esetleg egy megbízási jogviszony keretében is ellátható-e az adott feladat. Érdemes átgondolni a béren kívüli juttatások rendszerét és a munkaerő-kölcsönzés intézményében rejlő költségcsökkentő lehetőségeket az adókötelezettségek kedvezőbb teljesítése érdekében.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.