Meddig ér a takaró: mennyiben enged eltérést a Ptk.?

Az új Ptk. hatálybalépése óta az üzleti életet lázban tartja, hogy milyen korlátai vannak ezen eltérési lehetőségeknek. Az ügyben időközben megszólaltak a cégbírók is. Nem lehet eltérni a szabályoktól, ha azt törvény tiltja. Ám ezen egyszerű kivételnek sem egyértelmű a gyakorlata.

Bizonyos nézetek szerint, ha a Ptk. a „kell” vagy a „nem lehet” kifejezést használja, akkor az eltérés lehetősége eleve kizárt. Elfogadottá kezd válni azonban az az álláspont, hogy magát az eltérés tilalmát kell a jogszabálynak kimondania, nem elegendő, ha az puszta kötelezést tartalmaz. A kötelezőnek tűnő megfogalmazás ellenére a társasági szerződésben várhatóan el lehet térni egyes összeférhetetlenségi szabályoktól, így például attól, hogy nem lehet egy vezető egyszerre két, ugyanolyan főtevékenységet folytató társaság vezető tisztségviselője.

Nincs lehetőség az eltérésre, ha ezáltal hitelezői vagy kisebbségi jogok nyilvánvalóan sérülnek. Így például nem lehet tőkeleszállításkor lerövidíteni a hitelezők biztosíték iránti kérelmének benyújtására rendelkezésre álló határidőt, hiszen ez a hitelezők jogait sértené.

Kisebbségi jogok esetén azonban számos kérdés merül fel. Lehet-e a jogszabály szerint minősített többséget igénylő döntéseket átminősíteni egyszerű többséget igénylő döntésekké? Egy ilyen eltérés egy 30 százalékos tulajdonrésszel rendelkező kisebbségi tulajdonos érdekét sértené ugyan, jogát azonban nem. Várakozásaink szerint a gyakorlat megenged majd ilyen jellegű eltérést.

A bíróságok elkezdték kialakítani az eltérés egy további korlátját is: a felek nem térhetnek el olyan, úgynevezett „státuszszabályoktól”, amelyek az adott társasági forma jellegadó sajátosságát alkotják. Így például hiába nem sért hitelezői vagy kisebbségi érdekeket, nincs arra lehetőség, hogy a kft. részvényeket bocsásson ki. Kérdéses persze, hogy a gyakorlat mit fog ilyen státusszabálynak tekinteni. Megoszlanak a bírók arról, hogy egy kft. létéhez elengedhetetlen-e, hogy egy tagnak csak egy üzletrésze lehet. Eltérnek a vélemények az üzletrész minimum mértékéről is: jellegadó sajátosság-e, hogy egy kft. üzletrészének mértéke nem lehet kisebb, mint 100 000 forint. Tekintettel az eltérő bírósági álláspontokra, elképzelhető, hogy egy-egy ilyen ügyben az ország különböző pontjain másképpen fognak dönteni.