Megúszta a szankciókat a Gazprom-főnök

Az orosz Vedomosztyi újság a Gazprom-hírrel kapcsolatban nem kívánt forrásokat megjelölni, azonban több, név nélkül nyilatkozó nyugat-európai (német, francia, olasz) üzletember megerősítette az értesülést. Brüsszel mellett egyébként Washington sem léptetett életbe szankciókat (beutazási tilalom, bankszámla befagyasztása) a Gazprom-főnök ellen.

Az Egyesült Államok egyelőre megelégedett azzal, hogy a Rosznyefty olajmamut első emberét, Igor Szecsint tette a saját szankciós listájára.

Az orosz lap úgy tudja, hogy Millert az utolsó pillanatban vették le a listáról, a döntést több tucat telefonhívás előzte meg, mint fogalmaznak: rendkívül befolyásos helyekről.

Az uniós feketelistára kerülést jó néhány, Vlagyimir Putyin államfő közvetlen környezetében dolgozó politikus nem úszta meg. A gazdasági szereplőket, vezetőket és vállalatokat sem kímélték, legutóbb, május 12-én például a Krímben tevékenykedő Csornomorenyeftyegaz ellen léptettek életbe uniós szankciókat.

A Gazprom ügye azonban a jelek szerint rendkívül kényes téma. Az orosz állami vállalat az ország GDP-jének 3 százalékát termeli, az európai gázexportban 30 százalékos a részesedése. Tavaly 160 milliárd köbmétert szállított a kontinens országaiba, átlagosan 380 dollár/1000 köbméter áron.

Alekszej Miller Budapesten is visszatérő vendég. Éppen tegnap tárgyalt ismét Orbán Viktor miniszterelnökkel – a találkozó nem jöhetett volna létre, ha az unió szankciókat hozott volna ellene. A tegnapi megbeszélés témája információnk szerint a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi nyomvonalának módosítása volt.