Natura 2000 területek: nem tart örökké

A Natura 2000-es területeken rendkívül szigorú feltételek mellett lehet a természetvédelmi céltól eltérő, a területre előreláthatólag jelentős hatással lévő beruházást (például autópálya építést, gyárépítést vagy bővítést) megvalósítani. A beruházásról részletes hatásbecslést kell készíteni, ami alapján meggyőzhetőek a természetvédelmi hatóságok, hogy a beruházás nem fogja hátrányosan befolyásolni az adott természeti terület épségét.

Ha a hatásbecslés kedvezőtlen eredménnyel zárul, akkor csak kiegyenlítő intézkedések mellett lehet olyan társadalmi vagy gazdasági érdek alapján engedélyezni a beruházást, ami felülírja a természetvédelmi érdekeket. Ilyen érdeket pedig rendkívül nehéz valószínűsíteni egy magánérdekeket szolgáló beruházás esetén. Az Európai Bíróság egy nemrég megjelent ítéletében szokatlanul határozott hangon mondta ki, hogy a tagállamok kötelesek javaslatot tenni az Európai Bizottságnak egy Natura 2000 terület visszaminősítésére, ha a terület tulajdonosa ezt kéri és bizonyítja, hogy a terület környezetromlása miatt a terület nem tud hozzájárulni a Natura 2000 természetvédelmi céljaihoz.

Ha egy tagállam nem tesz eleget a fenti kötelezettségének, akár az ingatlan tulajdonosa is kötelezettségszegési eljárást kezdeményezhet ellene az Európai Bizottságnál; ezen túlmenőenpedig az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is eljárás kezdeményezhető a tulajdonjog indokolatlan korlátozása miatt.

Mi is az a Natura 2000?

Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 területek egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózatot alkotnak, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. A teljes hálózat Európa szárazföldi területeinek mintegy 17 százalékát fedi le, ez körülbelül teljes Németország területével egyenlő. Magyarországon 1.95 millió hektár tartozik a Natura 2000 alá, ami az uniós átlagnál is magasabb, 21 százalékos arányt jelent.