Norvég Alap: A kutatási együttműködésre adnák a legtöbb pénzt

A Miniszterelnökség felkéri a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára – jelentette be tegnap Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára közölte: az átfogó, várhatóan 3 hónapot igénybe vevő vizsgálat célja, hogy tisztázzák, az alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak-e.

Csepreghy elmondta, ha a magyar kormány gyanúja igazolódik, hogy az alap forrásait nem a meghatározott célokra használták fel, akkor az megadja annak a jogalapját, hogy az egész rendszert újratárgyalják a donor országok és Magyarország között.

Májusban Norvégia (a források 97 százalékát ők adják), Liechtenstein, Izland az EGT és Norvég Alapok további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött (kilenc területen, ahol a magyar kormány a közreműködő). Kifogásolták, hogy januártól a magyar kormány az alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával, a monitorozással kapcsolatos teendőket az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-hez helyezte át, amit a megkötött egyezmények megszegésének neveztek.

A magyar kormány azt kérte, hogy a felfüggesztést arra a három alapra is terjesszék ki, amelyek a civil szervezeteknek szánt pénzeket folyósítanak.

Ezek az érintettek az Ökotárs Alapítvány (civil alap program), a Regionális Környezetvédelmi Központ (alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz 7 millió eurós támogatás) és az Innovation Norway (méltányos munka és háromoldalú párbeszéd 0,8 millió eurós támogatás). A 13,5 millió eurót kezelő Ökotársat Csepreghy az LMP szatellit szervezetének nevezte, ezt az alapítvány cáfolta, közölték: soha nem támogattak pártot.

A korábban megnevezett operátorok között olyan szervezetek szerepeltek a már említetteken kívül más területeken, mint a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Kft., a Nemzeti Innovációs Hivatal, a Szent István Egyetem, a Tempus Közalapítvány, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részéről pedig a Humán Erőforrás, a Környezetvédelmi, a Nemzetközi Együttműködési és a Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága.

A 2014-es költségvetés tervezetében az szerepel, hogy a Norvég Alap a 2009-2014-es időszakban összesen 139,5 millió eurós (42,4 milliárd forintos) támogatást nyújt Magyarországnak, ami a harmadik legnagyobb nagyságú összeg a 15 kedvezményezett ország között.

A donor országok az áruk, a szolgáltatások, illetve a tőke és a munkaerő szabad áramlását biztosító uniós közös piachoz való hozzáférésért cserébe nyújtja a támogatásokat az EU szegényebb tagállamainak. A támogatásokhoz több területen a magyar fél hazai társfinanszírozásként (15 százalékos arányban) még 20,71 millió eurót tesz hozzá összesen, így együttesen 160,22 millió eurós (mintegy 48 milliárd forintos) támogatás vehető igénybe.

Nem szükséges például nemzeti társfinanszírozást nyújtani a technikai segítségnyújtás, a kétoldalú kapcsolatok nemzeti alapja és a donor államok menedzsment költsége esetén. A Norvég Alap a programokon kívül még menedzsment költségként 11,49 millió, valamint technikai segítségnyújtásként 2,29 millió eurót is ad, így összesen 153,3 milliót áldoznak a magyarországi programokra. Az összesített keret nagysága így a magyar hozzájárulással együtt 174 millió eurót (52,8 milliárd forintot) tesz ki. 2004 és 2009 között az alapból mintegy 35 milliárdos támogatás kapott Magyarország.

Az idei évi büdzsében a Norvég Alap programjainak finanszírozására 9,8 milliárd forintot terveztek, amelyből 8,3 milliárdot állnák a donor államok.
A 12 program közül (a 13. támogatott fejezete a kétoldalú kapcsolatok nemzeti alapja) a legtöbb pénzt a kétoldalú kutatási együttműködésre adják, 28,38 millió eurót, ehhez jön még a hazai társfinanszírozásként 4,25 millió euró. A második legnagyobb összeg a zöld ipari innovációra érkezik 22,8 millió euróval, amelyhez 4 millió eurós magyar forrás járul.

A legjelentősebb támogatott területek közé tartozik még a népegészségügy (16,6 millió euró, plusz 2,9 milliós hazai forrás), a kulturális örökség (12,6 millió euró, plusz 2,26 millió eurós hazai forrás), a civil alap (13,49 millió euró), veszélyeztetett gyerekek és fiatalok (11,21 millió euró, plusz 1,97 millió hazai forrás). A megújuló energiára összesen 9, míg a az energiahatékonyság terültére 9,89 millió euró jut.

Tavaly év végén még azt jósolták, hogy az idén a támogatások jelentős része lekötésre kerül a pályázatok kiírása után, és az év második felétől nagy tömegben kerül sor előleg kifizetések és utó- vagy szállítói finanszírozások kifizetések teljesítésére. Eddig mintegy 12 millió eurót fizettek ki a Norvég Alapból.

Tavaly év végén még azt jósolták, hogy az idén a támogatások jelentős része lekötésre kerül a pályázatok kiírása után, és az év második felétől nagy tömegben kerül sor előleg kifizetések és utó- vagy szállítói finanszírozások kifizetések teljesítésére. Eddig mintegy 12 millió eurót fizettek ki a Norvég Alapból. -->