Parlament: milyen lesz az új kormány? Most kiderül

A törvényjavaslatból kiderül: kilenc minisztérium működik majd a harmadik Orbán-kormányban - a másodikban nyolc tárca volt. Az 2010-ben egy komoly csökkentés volt: a Bajnai-kormány még 12 minisztériummal működött. 1998 és 2002 közt az első Orbán-kormánynak még 14 minisztériuma volt. Igaz, akkor még a koalíciós pártok közti alkukban is jól jött, hogy több szaktárcát lehetett osztogatni.

Első ránézésre nem túl jelentős, valójában mégis nagyon fontos változás jön a Miniszterelnökség körül. A mostani törvény csupán azt nevesíti, hogy államtitkársági szint helyett minisztériumi rang illeti meg, de ez csak a gyakorlat átültetése a paragrafusokba, a Miniszterelnökségnek eddig is volt olyan fontos szerepe, mint egy átlagos szaktárcának. Ezután azonban még fontosabb lehet: az eddig kiszivárgott információk szerint amolyan szupertárca jöhet, ahol a végleges döntéseket meghozzák. Ezt erősítette meg ma a parlamenti vitaindítójában Lázár János is: mint mondta, elsősorban az összkormányzati koordináció lesz az új tárca feladata. Ez nem politikai egyensúlyra törenvő struktúra, nem egyensúlyozó - mutatta be az új rendszert, amely június 6-ra léphet életbe. Június első hetében, várhatóan 6-án mutathatja be Orbán Viktor a minisztereit - jelentette be Lázár János.

Lázár elmondta: EU-s pénzek is a Miniszterelnökségen folyhatnak át. Azt már nem tette hozzá, de ebből egyértelmű, hogy a gyakorlatban Orbán Viktor mögött az ország második legbefolyásosabb politikusa lehet az, aki ezt a minisztériumot vezeti. Arról pedig nem hallhattunk sehol sem, hogy ne épp Lázár János folytatná munkáját ezen a poszton.

Nem vagyok abban a helyzetben, hogy az egyes tárcák hatásköréről tájékoztatást adjak - mondta Lázár. Arról azonban már így is sokat sejthetünk, hogyan fognak kinézni a feladatkörök.

A korábbi, Navracsics Tibor által vezetett Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szétválik. A közigazgatás a Miniszterelnökséghez fog tartozni, a végrehajtási rész, mint például az elektronikus nyilvántartás pedig a Belügyminisztériumhoz kerül. Az igazságügy önállósul, kvázi jogászminisztériumként, ezt a tárcát valószínűleg Trócsányi László vezeti majd. Navracsics az átnevezett Külgazdasági és Külügyminisztériumot vezetné állítólag az őszig, majd ha a papírforma szerint az év végén őt küldenék ki Brüsszelbe EU-biztosnak, akkor Szijjártó Péterből lehet miniszter. A külgazdaságért már korábban is ő volt a felelős, a külügy többi területe azonban újdonság lehet a számára.

Az Orbán-rendszer állandósítja a forradalmi kormányzást, a bizonytalanságot az országban, ezért az lemaradást hoz - mondta Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka. Az eddigi, kevés minisztériummal működő rendszer nem lett olcsóbb, főleg úgy, hogy hiába lett kevesebb miniszter, sokkal több államtitkár, helyettes államtitkár és miniszterelnöki, miniszteri vagy kormánybiztos dolgozott - tette hozzá. Szerinte a legfontosabb változás az, hogy a szakminisztériumok lényegében a Miniszterelnökség alá kerülnek, így a teljes államapparátus és az EU-s források is az azt vezető miniszter kezébe kerülnek. “Egyértelmű, hogy csakis ő (Lázár János) alkalmas az uniós források elosztásának megszervezésére. bátorságát jól mutatja, hogy elképzelései mellett akkor is kiáll, ha az a magyar emberek számára is súlyos kárt jelent" - fogalmazott. Ha ez így marad, akkor szerinte a Fidesz egy nagy trafikkoncessziót csinál az országból. Az egyetlen tárca szerinte, amely képes volt hatékonyan működni az elmúlt négy évben, a Belügy volt.

Rubovszky György, a KDNP vezérszónoka csak röviden beszélt: abban az időben is inkább az MSZP-t kritizálta - szerinte semmi alapjuk nincs a szocialistáknak abból problémát csinálni, hogy a miniszterek neveiről még nincs szó.

Egy olyan törvény áll a képviselők előtt, amelyből nem derül ki, melyik minisztériumnak milyen feladata lesz - kritizált a Jobbik nevében Balczó Zoltán. Az EMMI méretével szerinte is nagyobb baj van: mint mondta, ez a tárca akkora súlyú feladatokat lát el, amelyek külön-külön is minisztériumi mennyiségű feladattal bírnak. Eközben nem látszik a kormányzati struktúrában a vidékfejlesztés vagy a környezetvédelem helye. "Az EU-s kapcsolatokat meg kell tartani, a Jobbik soha nem mondta, hogy ezeket a hidakat fel kellene égetni" - mondta Szijjártó beszédére reagálva.

Az LMP-s Schmuck Erzsébet azt emelte ki: problémás, ha kulcsfontosságú területeket vonnak össze egyetlen mammutminisztériumba. Nem elég az átláthatatlanság, az is bajos szerinte, hogy az oktatás, vagy épp az egészségügy nem kaphat így kellő súlyt.

Ami a többi tárcát illeti: komoly változások nem várhatóak a feladatkörökben, és a személycserék is csak néhány helyen jöhetnek. A gazdasági élet vezetője szinte biztosan Varga Mihály marad, a Nemzetgazdasági Minisztérium élén - ez még csak nagyon valószínű feltételezés, az viszont a törvényjavaslattal már egyértelmű, hogy önálló Pénzügyminisztérium továbbra sem lesz.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sorsa továbbra is bizonytalan. A feladatkör valószínűleg ugyanaz marad, ám a minisztert könnyedén leválthatják. Az origo azt jelezte, hogy Orbán Viktor állítólag Németh Lászlóné politikai teljesítményével nem volt elégedett, ő ezért a jövőben paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter, vagy ezért a területért felelős kormánybiztos lehet. Felmerült, hogy Rogán Antal kerülhetne az NFM élére, de ennek az esélyeit csökkentette, hogy Rogánt megválasztották a Fidesz frakcióvezetőjének. Igaz, Orbán azóta már azt is jelezte, nem zárja ki, hogy a későbbiekben miniszterként számoljon vele. Sokan, sokszor írtak már arról, hogy Rogán és Lázár közt nagyobb versengés van, melyikükhöz tartozzon nagyobb döntési jogkör - ezzel egyértelműen Lázár kerülne előrébb a rangsorban.

Ami a Belügyminisztériumot illeti, ott fel sem merült Pintér Sándor lecserélése. Arról volt szó többször is, hogy ne Hende Csaba vezesse tovább a honvédelmi tárcát  - a helyére felmerült Simicskó István sportállamtitkár és Bakondi György katasztrófavédelmi főigazgató neve is -, de a jelen állás szerint valószínűbb, hogy Hende marad.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter helye is megingathatatlannak tűnik, de az EMMI-ben állítólag az államtitkári szinten nagyobb személycserék jöhetnek, köztük valószínűbb, hogy Hoffmann Rózsát is leváltják. Lázár János erről azt mondta ma a Parlamentben: érdemi dilemma, nincs-e túl sok szakterület ebben a minisztériumban. Az ország legnagyobb versenyképességi előnye azonban az ember, így ennek az erősítését egy minisztériumban kell, hogy összehangolják.

A vidékfejlesztési tárcánál is maradhat valószínűleg Fazekas Sándor; volt olyan pletyka, hogy Győrffy Balázs kerülne a helyére, de ő ezt cáfolta. Ez a tárca "egy klasszikus agrárminisztérium" lenne Lázár János szavai szerint.

Az Orbán-rendszer állandósítja a forradalmi kormányzást, a bizonytalanságot az országban, ezért az lemaradást hoz - mondta Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka. Az eddigi, kevés minisztériummal működő rendszer nem lett olcsóbb, főleg úgy, hogy hiába lett kevesebb miniszter, sokkal több államtitkár, helyettes államtitkár és miniszterelnöki, miniszteri vagy kormánybiztos dolgozott - tette hozzá. Szerinte a legfontosabb változás az, hogy a szakminisztériumok lényegében a Miniszterelnökség alá kerülnek, így a teljes államapparátus és az EU-s források is az azt vezető miniszter kezébe kerülnek. “Egyértelmű, hogy csakis ő (Lázár János) alkalmas az uniós források elosztásának megszervezésére. bátorságát jól mutatja, hogy elképzelései mellett akkor is kiáll, ha az a magyar emberek számára is súlyos kárt jelent" - fogalmazott. Ha ez így marad, akkor szerinte a Fidesz egy nagy trafikkoncessziót csinál az országból. Az egyetlen tárca szerinte, amely képes volt hatékonyan működni az elmúlt négy évben, a Belügy volt.

Rubovszky György, a KDNP vezérszónoka csak röviden beszélt: abban az időben is inkább az MSZP-t kritizálta - szerinte semmi alapjuk nincs a szocialistáknak abból problémát csinálni, hogy a miniszterek neveiről még nincs szó.

Egy olyan törvény áll a képviselők előtt, amelyből nem derül ki, melyik minisztériumnak milyen feladata lesz - kritizált a Jobbik nevében Balczó Zoltán. Az EMMI méretével szerinte is nagyobb baj van: mint mondta, ez a tárca akkora súlyú feladatokat lát el, amelyek külön-külön is minisztériumi mennyiségű feladattal bírnak. Eközben nem látszik a kormányzati struktúrában a vidékfejlesztés vagy a környezetvédelem helye. "Az EU-s kapcsolatokat meg kell tartani, a Jobbik soha nem mondta, hogy ezeket a hidakat fel kellene égetni" - mondta Szijjártó beszédére reagálva.

Az LMP-s Schmuck Erzsébet azt emelte ki: problémás, ha kulcsfontosságú területeket vonnak össze egyetlen mammutminisztériumba. Nem elég az átláthatatlanság, az is bajos szerinte, hogy az oktatás, vagy épp az egészségügy nem kaphat így kellő súlyt. -->