Az idén közel 74 ezer diákot vettek fel a felsőoktatásba

A felsőoktatásba jelentkező több mint 106 ezer 175 diák közül mintegy 74 ezren nyertek felvételt – közölte tegnap az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára. Palkovics László szerint a kormány oktatáspoltikájának köszönhetően növekedett a felvettek száma. Tavaly egyébként 95 ezer 447-en jelentkeztek, közülük 72 ezer 779 diákot vettek fel. Így az idén közel 11 ezer fővel többen jelentkeztek, de csak közel 1300 fővel vettek fel több embert az intzéményekben. 2012-ben 110 ezer 616 felvételizőből még 80 ezer 136-an jutottak be valamelyik felsőoktatási intzéménybe.

A felvettek 77 százalékának, 56 ezer főnek kell majd fizetnie a képzésért, a többiek önköltséges formáűban kezdik majd el tanulmányiakat. Alapképzésen 73, míg az osztatlan mesterképzésben 66 százaléknak nem kell fizetnie tandíjat.

Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy Az összes jelentkező 49,4 százalékát az első megjelölt helyre vették fel. Az idei 73 ezer 973 főből alapképzésre 47 ezer, osztatlan képzésre 6 ezer, felsőoktatási szakképzésre szintén 6 ezer, míg mesterképzésre 14 ezer főt vettek fel.

A www.felvi.hu adatai szerint az államilag támogatott képzésben az egyik legmagasabb pontszám, 465, az alkalmazott közgazdaságtan szakra, gazdaságelemzési képzésre és nemzetközi tanulmányok szakra kellett. Ez a szám egyébként már korábban ismert volt, mert mindhárom szak része annak a 16-nak, amelyen már korábban központilag meghatározták a ponthatárokat. E 16 alapszakon és osztatlan képzésen összességében nem változtak az előre bejelentett ponthatárok, így például a gazdálkodás és menedzsment szakhoz legalább 460 pont kellett, csakúgy, mint a nemzetközi gazdálkodási szakhoz.

Az ország jogászképzéseire 464 ponttal, pénzügy és számvitelre 458-cal, kommunikáció és médiatudomány szakra 455-tel, kereskedelem és marketingre pedig 449-cel lehetett bekerülni. Az előre nem ismert ponthatárú képzések közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyes osztatlan képzésű tanárszakjaira még az előbb említetteknél is több pont kellett, az ELTE matematika-spanyol tanári szakjára például 478.

A Corvinus kereskedelem és marketing szakára költségtérítéses képzésben is magas pontszám, legalább 470 pont kellett a felvételhez. Az orvosképzésre bekerüléshez a Semmelweis Egyetemen 432 pontnál, Debrecenben és Szegeden 407 pontnál, Pécsett pedig 401-nél húzták meg a határt. Műegyetemi gépészmérnökképzésre minimum 392 pontra van szükség, de például mechatronikai mérnökire már 452 kell.
Összesen 358 ezer felsőoktatási helyre jelentkeztek, egy jelentkező átlagosan 3,4 jelentkezést adott be.

A kerekített adatok szerint agrárképzésre a felvételizők 6, bölcsészettudományira 8, gazdaságtudományira 16, informatikaira 7, jogira 5, közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területre 5, műszakira 16, művészetire 4, művészetközvetítési területre 1, orvos- és egészségtudományira 9, pedagógusképzésre 11, sporttudományi és társadalomtudományi területre egyaránt 4-4, természettudományi képzésre pedig 3 százaléka jelentkezett. A pedagógusképzésre felvételizők aránya 2010-hez képest 5-ről 11 százalékra emelkedett.

A népszerűségi listán első helyen a gazdálkodás és menedzsment képzés áll, ezt követi a gépészmérnöki, a jogász-, a mérnökinformatikus- és az óvodapedagógus-képzés. A legnépszerűbb alap- és osztatlan, nappali, állami ösztöndíjas képzések rangsorát a gépészmérnöki képzés vezeti, itt a jelentkezők száma első helyen 2199 volt, és 1620 diákot vettek fel.

A mérnökinformatikus képzésre első helyen 2145-en jelentkeztek, és 1502-en nyertek felvételt. Az általános orvosi képzésre első helyre 2130-an jelentkeztek, és 1056 diákot vettek fel.  A legnépszerűbb képzési alapterületek alap- és osztatlan képzésben első helyes jelentkezések alapján a műszaki (18 százalék), a gazdaságtudományi (12 százalék), az orvos- és egészségtudományi (11 százalék), valamint a pedagógusképzés (10 százalék).

Mesterképzésre 2700-zal, a felsőoktatási szakképzésre pedig 1300-zal jelentkeztek többen, mint tavaly. A legkedveltebb képzőhely – több mint 22 ezer felvételizővel – az ELTE, a második helyen, 14 ezer jelentkezővel, a Szegedi Tudományegyetem végzett. Mesterképzésre 22 ezer 131-en jelentkeztek (legtöbben az ELTÉ-re) és 14 ezer 442 hallgatót vettek fel. Tavaly 19 ezer 298-an jelentkeztek, és 13 ezer 084-en nyertek felvételt.

Az idei felvételi eljárásban a jelentkezők 97 százaléka elektronikus úton jelentkezett, közel 1,2 millió dokumentumot dolgoztak fel.  Pósfai Péter, az Oktatási Hivatal elnöke közölte, hogy a pótfelvételi jelentkezési határideje augusztus 12. A ponthatárt augusztus 28-án állapítják meg. Azok jelentkezhetnek, akik nem vettek részt az idei általános felvételi eljárásban, illetve nem nyertek felvételt.

A legtöbb jelentkezőt felvett intézmények 2014-ben*
ELTE 4720
BME 3370
DE 3240
SZTE 3108
PTE 2281
BCE 1926
OE 1772
SE 1599
SZE 1259
SZIE 1135
*alap- és osztatlan, nappali munkarend, állami ösztöndíjas képzések
Forrás: Emmi, Oktatási Hivatal, Educatio