Bíróságon kívül lehet érvényesíteni a zálogjogot

A hitelbiztosítékok területén a jogalkotó fő célja egy modern és kiegyensúlyozott zálogjogi rendszer megteremtése volt, amely a fiduciárius biztosítékokat, mint például a vételi jogot és a biztosítéki célú engedményezést, nélkülözhetővé teszi.

Ezen cél elérése érdekében a hitelezők jelzálogjogának (ingatlanon, ingón, részvényen, üzletrészen, jogon és követelésen fennálló jelzálogjogának) a bírósági eljáráson kívüli érvényesítését megerősítették a formai követelmények egyidejű csökkentése mellett. Mostantól kezdve minden zálogjogosult érvényesítheti zálogjogát bíróságon kívüli eljárásban, szemben a régi Polgári Törvénykönyv szabályozásával, amely alapján erre csak a bankok voltak jogosultak.

Az új Ptk. ezen kívül egy új hitelbiztosítéki nyilvántartást is bevezetett. Minden jelzálogjognak, amely nincs nyilvántartáshoz kötve az adott zálogtárgyat érintő speciális nyilvántartásban (például az ingatlan-nyilvántartás vagy cégnyilvántartás), szerepelnie kell a hitelbiztosítéki nyilvántartásban ahhoz, hogy létrejöjjön.

A jelzálogjog különös jelentőséget nyer a fizetésképtelenségi eljárásokban. Annak érdekében, hogy valamely befektető az adós elleni fizetésképtelenségi eljárásban privilegizált hitelezőnek minősüljön, a befektetőnek követelését kézizáloggal vagy jelzáloggal kell biztosítania.

A fentiek szerint a magyar jog lehetővé teszi a hitelezők számára, hogy jelzálogjogot alapítsanak bármilyen dolgon, ennek feltétele azonban az, hogy bejegyzésre kerüljön a megfelelő biztosítéki nyilvántartásba. Ez megfelelően irányadó a vagyont terhelő jelzálogjogra is.

Másrészt az új Polgári Törvénykönyv minden olyan szerződési kikötést semmisnek nyilvánít, amellyel a tulajdonjognak vagy más jogoknak, illetőleg követeléseknek az átruházására pénzkövetelés biztosítása céljából kerül sor, vagy amellyel vételi jog alapítása pénzkövetelés biztosítása céljából történik. Néhány kivétel van ezen szabály alól, mint például a tulajdonjog-fenntartás, a pénzügyi lízing, avagy a nem valódi faktoring.

A magyar jogalkotó tehát egyértelműen egy nyilvántartáshoz kötött jelzálogjogi rendszerhez fordult, és megtiltotta a fiduciárius biztosítékokat, amelyeket mindezidáig széles körben alkalmaztak a gyakorlatban. A jogalkotó álláspontja szerint a fiduciárius biztosítékok esetében a hitelező több biztosítékhoz jut, mint amennyi szükséges követelései biztosításához, és mint amennyi jogilag indokoltnak tekinthető. A jogalkotó egyébként a fiduciárius biztosítéki rendszert a Polgári Törvénykönyv zálogjogi rendszere megkerüléseként értékeli.

A befektetőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy 2014. március 15-e óta hitelbiztosíték csak az új hitelbiztosítéki rendszernek megfelelően hozható létre. A tervezett biztosítéki struktúrák semmisségének és más nemkívánatos hatások (mint például egy új biztosítéki formába történő átminősítés) elkerülése érdekében elengedhetetlen az alapos jogi előkészítés és tanácsadás.

Nem kell módosítani a korábbi szerződéseket

Jó hír, hogy a jelzálogjog, a kézizálogjog, a vételi jog, a biztosítékú célú engedményezés és az ezekhez hasonló jogok, amelyek a korábbi Polgári Törvénykönyv alapján jöttek létre, szerzett jogoknak minősülnek az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezések alapján, ezért a már létező szerződéseket nem kell módosítani.