Kérdésessé vált a hírközlési adatok megőrzésének jogszerűsége

Az irányelv nem bír közvetlen hatállyal, így azt a tagállamokban át kellett ültetni a nemzeti jogba. Magyarországon erre az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosításával került sor. Néhány tagállamban azonban már az implementáció során felmerült, hogy az adatmegőrzés alkotmányellenes lehet, ezért vagy nem is került sor átültetésre, vagy a jogszabályokat utólag hatályon kívül helyezték. A magyar Alkotmánybíróság előtt is indult eljárás, azonban ez az alkotmánymódosításkor automatikusan megszűnt.

Az EUB ugyanakkor nemrég megállapította, hogy az adatmegőrzési irányelv rendelkezései nem egyeztethetőek össze az Európai Unió Alapjogi Chartájával. A bíróság szerint az irányelv különösen súlyosan beavatkozott a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogba. Továbbá az adatok tájékoztatás nélküli megőrzése azt az érzést keltheti az érintettekben, hogy a magánéletük folyamatos felügyelet alatt áll. Az EUB szerint az irányelv széles és különösen súlyos beavatkozása a szóban forgó alapvető jogokba nem kellőképpen körülhatárolt. Formailag azonban a bíróság sem helyezhette hatályon kívül az irányelvet, csak megállapította, hogy az érvénytelen.

Az ítélet közzétételét követően felmerült a kérdés, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak a jövőben meg kell-e őrizniük az adatokat. Vannak olyan tagállamok, amelyekben a hírközlési hatóság kijelentette, hogy nem fog fellépni a szolgáltatók ellen, ha azok nem őrzik meg az adatokat. Magyarországon ilyen kijelentés eddig nem hangzott el, és mivel az elektronikus hírközlési törvény továbbra is tartalmazza ezt a kötelezettséget, ezért ennek a szolgáltatóknak meg kell felelniük, egészen addig, amíg azt az országgyűlés hatályon kívül nem helyezi, vagy az Alkotmánybíróság egy új eljárásban meg nem semmisíti. Indokolt lenne, hogy erre minél előbb sor kerüljön, hiszen a jelenlegi bizonytalan helyzet sem a szolgáltatóknak, sem a felhasználóknak nem kedvez. Sajnos úgy tűnik, hogy a kérdés megnyugtató rendezése az illetékes állami szerveknél egyelőre nem élvez prioritást.